Jeszenszky Géza: A diplomáciának segítenie kell az elnyomott országok függetlenségét

A diplomáciának óriási felelőssége van abban, hogy kiáll-e az olyan országok mellett, amelyek szabadon akarnak dönteni a sorsukról, és megakadályozza-e, hogy külső hatalom ebbe beleszóljon - hangsúlyozta Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter pénteken a kijevi magyar nagykövetségen, az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen.

A magyar diplomácia volt vezetője kifejtette, hogy a Nyugat, benne az Egyesült Államok nem elárulta, és nem cinizmusból nem tett konkrét lépéseket 1956-ban Magyarország védelmében, hanem azért, mert az akkori helyzet atomháborúval fenyegetett. „Jogos ugyanakkor a kritika, hogy a Nyugat nem tett meg mindent, amit tehetett volna” – fűzte hozzá.

Jeszenszky: Semlegessé válhatott volna Magyarország

Szerinte jó eséllyel diplomáciai úton elérhette volna, hogy Magyarország, és a szovjet érdekszférába tartozó közép-kelet európai országok semlegessé válhassanak, mint amit az 56-os forradalmárok eleve akartak, vagyis független, demokratikus, többpárti rendszerű államot, fenntartva az elért szociális vívmányokat és jó kapcsolatban maradva az akkori Szovjetunióval. Megjegyezte, hogy minderre példa volt Ausztria és Finnország esete. 

Jeszenszky szerint ezen kívül a Nyugat figyelmeztethette volna Moszkvát, hogy a katonai beavatkozásnak Magyarországon súlyos politikai, gazdasági következményei lehetnek. Mindezt szerinte az Egyesült Államok elsősorban azért mulasztotta el, mert felkészületlen volt egy olyan fordulatra, amely 1956-ban Magyarországon bekövetkezett. 

A volt külügyminiszter elismerően szólt viszont arról a támogatásról, amelyet a magyar disszidensek kaptak Nyugaton az ott élőktől, a társadalomtól. „Ez reménnyel töltött el bennünket, otthon maradottakat, hogy a szabadság még elérhető számunkra, és a történelem még adhat esélyt erre, ami 1989-ben be is következett” – tette hozzá. 

Keskeny: A világpolitika miatt bukott el a forradalom

Keskeny Ernő kijevi magyar nagykövet felszólalásában kifejtette, hogy az akkori világpolitikai helyzet nem tette lehetővé a magyar forradalom győzelmét. „A félelem és szorongás nélküli életért a kíméletlen zsarnoksággal szemben spontán felkelők így is megmutatták, mire képes egy nép a szabadságért” – hangoztatta. 

A nagykövetség épületében a kerekasztal-beszélgetéssel egy időben kiállítás nyílt ukrán archívumoktól kapott anyagokból, amelyeket most először mutattak be a nyilvánosság előtt. 

(MTI)