850 milliós hiány: leépítések lesznek a Magyar Tudományos Akadémiánál

A pénzügyi jelentés alapján 847,5 millió forintos hiány keletkezett az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában, ennek megszüntetésére az akadémia elnökének kérésére a TTK vezetője hároméves konszolidációs tervet hajt végre megtakarítással és létszámleépítéssel – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

„Meg kell vizsgálni a felelősség kérdését, ez a következő időszak feladata lesz, de az első menetben a kutatóintézet működését kellett biztosítani. A pénzügyi jelentés tudatos csalásra vagy visszaélésre utaló jelet nem talált, de napirendre kerülhet az intézetek gazdálkodásának, az ellenőrzési mechanizmusnak a felülvizsgálata, ha kell, az akadémia alapszabályának módosítása” – mondta Lovász László, az MTA elnöke.

Mint Lovász László felidézte, a TTK az akadémia szervezeti átalakításakor jött létre több mint négy évvel ezelőtt, és tavaly szembesültek az elsősorban anyagi jellegű problémákkal, ezért az MTA vezetésének be kellett avatkoznia. A kutatási kötelezettség folytatásához gyorssegélyre volt szükség, amelynek összege 300-350 millió forintra rúgott. Ezzel párhuzamosan szakmai és pénzügyi átvilágítás kezdődött a TTK-nál.

„A konszolidációs tervvel biztosítható a TTK működése, a hiány pedig három éven belül megszüntethető” – hangsúlyozta Lovász László.

MTA főtitkár: Nem volt elég költségvetési támogatás

A pénzügyi jelentést ismertető Török Ádám főtitkár kitért arra, hogy egy mágneses rezonanciás készülék (fMRI) 600 millió forintos beszerzésére szánt pénz egy részét más célra használták fel. 

Török Ádám kérdésre válaszolva beszámolt arról is, hogy a TTK ügyében az MTA májusi közgyűlése után belső vizsgálatot indítanak annak megállapítására, milyen szervezeti és szabályozási hibák vezettek a több száz millió forintos fedezethiányhoz.

A pénzügyi jelentést ismertetve a főtitkár szólt arról, hogy már 2012-től több jelzés érkezett, amely hiányról számolt be a TTK-nál. Mint elhangzott, az MTA új szervezeti rendszerében több intézetet kellett összehangolni, a jelentés szerint hat-hét ehhez szükséges szabályozás nem született meg. Török Ádám kitért arra, hogy a TTK-tól független külső tényezők, államháztartási, számviteli problémák is jelentkeztek. „A költségvetési támogatás csak részben fedezte a TTK alapvető működési feltételeit 2012 és 2015 között” – jegyezte meg.

A vizsgálat megállapította, hogy a nagy hiányhoz a béren kívüli juttatások összegének jelentős emelése, az utófinanszírozási pályázatok kezelése, valamint az új ingatlanba költözés költsége is hozzájárult. A jelentés 50 fős létszámleépítést javasolt, valamint megtakarításokat tartott szükségesnek a rezsielszámolások terén.

TTK főigazgató: Évi 200 millió forintos megtakarítás következik

Pokol György, a TTK főigazgatója elmondta, hogy 2018-ig az évi 200 millió, összesen 600 millió forintos megtakarítást reálisnak gondolják, a létszámleépítéssel idén 140 millió forintot lehet spórolni, és vissza nem térítendő támogatásra is javaslatot tettek az MTA felé.

Arra az újságírói kérdésre, miként fordulhat elő a történtek fényében, hogy a TTK korábbi főigazgatóját, Keserű György Miklóst az MTA most májusi közgyűlésére akadémikusnak terjesztették fel, Lovász László azt válaszolta: független a főigazgatói tevékenység megítélésétől, hogy valakit szakmai teljesítménye alapján akadémikusnak javasolnak.