Lassul a GDP növekedése, az NGM szerint az időjárás a hibás

Mint korábban írtuk, Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2,3 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A növekedést alapvetően az ipar, azon belül a járműgyártás, valamint a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményének bővülése okozta. Most az is kiderült, hogy a szakminisztérium szerint mi okozza a lassulást, miközben a környező országok a legjobb növekedési adatokat produkálják az EU-ban.

NGM: A mezőgazdaság gyengélkedett az időjárás miatt, ez a baj

A GDP növekedésének lassulása mögött a tavalyinál gyengébb mezőgazdasági teljesítmény húzódik meg, ami az aszályos nyárnak és az előző évi magas bázisnak tudható be, az ipari termelés és a fogyasztás változatlanul dinamikusan emelkedik, a külkereskedelem teljesítménye is látványosan alakul – reagált Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára pénteken az M1 csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira.

A helyettes államtitkár kiemelte: nem teljesen meglepetés a gazdasági növekedés lassulása, a konvergenciaprogramban jövő évre 2,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizáltak, a kormány és a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig a növekedést ösztönző intézkedések bevezetésére készül. Balogh László rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság teljesítményére hatással volt, hogy az idén 41 olyan hőségnap volt, amikor az átlaghőmérséklet 30 fog felett alakult, illetve 2014-ben az agráriumnak rekordtermése volt.

A helyettes államtitkár a tervbe vett növekedést ösztönző intézkedések között említette az átfogó lakásprogram előkészítését, amelyet a közeljövőben tárgyal a kormány, továbbá az európai uniós pályázatok elbírálásának, a támogatások kifizetésének gyorsítását, a rugalmasabb munkaerőpiaci környezet kialakítását, a hitelaktivitás emelését. A készülő lakásprogrammal kapcsolatban a helyettes államtitkár elmondta: az több lesz, mint a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), az élénkülő lakáspiac, az épített lakások alacsony száma miatt a program az új építésű lakásokat és a használt lakások felújítását egyaránt megcélozza, és a családok támogatásának némi bővítését is jelentheti.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében kiemelte, hogy 2013 eleje óta növekedési pályán van az ország, a GDP szerkezete továbbra is kedvezőnek és stabilnak mondható, a bővülés továbbra is meghaladja az uniós átlagot, az emelkedés változatlanul nem az eladósodásra épül. „Az eddigi tényszámok megerősítik, hogy a külső környezetben jelentkező negatív kockázatok, mint a migrációs helyzet, a Volkswagen-botrány, valamint a kínai gazdaság lassulása, egyelőre nem voltak érdemi hatással a hazai folyamatokra” – írja közleményében az NGM.

Az EU-ban Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia az élen

Az euróövezetben csökkent, az unió egészében nem változott a hazai össztermék (GDP) növekedési üteme a harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest. Az Eurostat, az unió statisztikai hivatala pénteken első becslésében közölte, hogy az Európai Unió 28 tagállamában a második negyedévhez hasonlóan 0,4 százalékkal bővült a GDP, míg az eurózónában 0,3 százalékra lassult le a növekedés üteme.

Éves szinten szezonálisan kiigazított adatok szerint az EU egészében 1,9 százalékkal, az eurózónában pedig 1,6 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye. Az EU-ban nem változott, az euróövezetben viszont 0,1 százalékponttal gyorsult a növekedés üteme a harmadik negyedévben az előző negyedévi éves szintű adatokkal összevetve.

A legnagyobb növekedést a múlt év harmadik negyedéhez képest éves összevetésben Csehországból jelentették (4,3 százalék), majd Lengyelország és Románia (3,6 százalék), Szlovákia (3,5 százalék) és Spanyolország (3,4 százalék) következik. Ugyanakkor a finn GDP 0,7 százalékkal, a görög hazai össztermék pedig 0,4 százalékkal zsugorodott. Hét országból nem érkeztek adatok.

Az Eurostat kimutatása szerint Magyarország hazai összterméke a harmadik negyedévben 2,2 százalékkal nőtt a múlt év hasonló időszakához képest, a második negyedévhez viszonyítva pedig 0,5 százalékkal bővült. A KSH pénteken közölt naptárhatással kiigazított és rendkívüli tényezőktől megszűrt GDP-adatai megegyeznek az Eurostat statisztikáival.

Az elemzők közül mindez volt akit meglepett, volt akit nem

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjének MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint az adat kissé elmarad a 2,5 százalékos várakozásuktól. Mivel első becslésről van szó, ezért nem lehet részletesen látni, mi hajtotta előre, és mi fogta vissza a gazdaságot. Azzal számolni lehetett ugyanakkor, hogy a szolgáltató szektorok jól szerepelnek, a mezőgazdaság és az építőipar azonban gyengébben teljesíthetett - írta.

Az elemző szerint a 2,3 százalékos növekedés miatt kétséges, hogy 2015-ben elérhető-e a 3 százalékos növekedés. Németh Dávid szerint az utolsó negyedévben javulhat a helyzet, a harmadik negyedévesnél nagyobb növekedés várható, 2015-ben pedig 2,5-3 százalék lehet a növekedés. Kitért arra, hogy több európai és régiós országban gyorsulás vagy stagnálás volt a harmadik negyedévben, és például Románia, Szlovákia valamint Csehország gazdasága is „jóval tempósabban bővült” a magyarnál.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői MTI-hez eljuttatott kommentárjukban kifejtették: elmaradt a várakozásoktól a harmadik negyedéves GDP-adat. Vélhetően folytatódott a beruházások csökkenése, vagyis a tavalyi évhez képest kevesebb beruházás indult a magyar gazdaságban, ami érdemben visszafoghatta a növekedés mértékét.

Az Erste elemzői kitértek arra is, hogy régiós összehasonlításban nemcsak leszorult a dobogóról Magyarország, hanem sereghajtóvá vált, hiszen Szlovákia és Románia gazdasága 3,6-3,6 százalékkal, Csehországé pedig 4,3 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben. Az eurózóna fejlett gazdaságainak növekedési ütemét viszont továbbra is meghaladta a magyar, de a különbség csökkent. Így a nyugat-európai országokhoz való felzárkózás üteme érdemben lassult – hívja fel a figyelmet Barczel Vivien és Ürmössy Gergely.

Az elemzők továbbra is fenntartják 2,8 százalékos növekedési várakozásukat 2015-re és a 2,4 százalékos előrejelzésüket 2016-ra, azonban látnak lefelé mutató kockázatokat. Ha a negyedik negyedév is negatív meglepetést hoz, akkor a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa jövőre úgy dönthet, hogy újra kamatcsökkentő ciklusba kezd annak érdekében, hogy támogassa a GDP növekedést – vélekednek.

A CIB Bank elemzői kommentárja szerint az első két negyedévhez képest a vártnak megfelelően folytatódott a fokozatos lassulás, az eredmény kissé elmarad a 2,5 százalékos piaci várakozástól. Ugyanakkor a negyedéves növekedési ütem nem változott. Várakozásuk szerint az éves átlagos GDP-növekedés 2,7-2,8 százalék közelében lehet a tavalyi 3,7 százalék után, amit 2016-ban további lassulás követhet – írták. A növekedés fő motorja az elmúlt negyedévben is az autóipari export volt, de jelentős volt a kereskedelem és a vendéglátás hozzájárulása is.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: a harmadik negyedévi lassulás után, részben bázishatások miatt, újra gyorsulhat a növekedés az utolsó negyedévben és közelebb kerülhet a 3 százalékos ütemhez. Az idei növekedési előrejelzésüket a beérkező részletes adatok függvényében 3,1 százalékról kismértékben 3 százalék alá módosíthatják – jelezte.

Az elemző szerint a termelési oldalon az előző negyedévekhez hasonlóan nagy visszaesést mutatott a mezőgazdaság kibocsátása, visszaesett az építőipari termelés, míg lassult az ipari termelés növekedése. A szolgáltatások területén továbbra is kedvező teljesítményt nyújthatott a kiskereskedelem, vendéglátás, szálláshely szolgáltatás, infokommunikáció, szállítás, míg a menekültválság miatt gyorsulhatott a közigazgatás-védelem ágazat növekedésének üteme. A felhasználások területén a nettó export hozzájárulása kisebb mértékű lehetett az import megugrása miatt, ami azonban a belső kereslet, a fogyasztás és a beruházások élénkülésére utal – vélekedett.

Suppan Gergely közölte, jövőre a 2007-2014-es EU források kifutása miatt továbbra is 2,5 százalékos növekedést várnak, a beruházások várt visszaesését a fogyasztás élénkülése ellensúlyozhatja. A magyarországi növekedés elmarad a 4,3 százalékos cseh, a 3,6 százalékos román és szlovák, valamint a várhatóan 3 százalék feletti lengyel növekedéstől, azonban az európai és euró-övezeti átlaghoz, valamint a fejlettebb európai országokhoz képest folytatódik a felzárkózás – írta.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzői szintén kiemelik: a magyar gazdaság teljesítménye lassult a harmadik negyedévben, de még mindig erősebb a növekedés, mint az EU-átlag. A bővülést vélhetően felhasználási oldalról a nettó export és a fogyasztás, termelési oldalról az ipar és a szolgáltatás húzhatta. Ahhoz, hogy a GDP-növekedés 2015 egészében elérje a 3 százalékot, az első negyedévhez hasonló, kiemelkedő utolsó negyedévre lenne szükség – írták.

A gazdasági teljesítmény ilyen mértékű lassulása meglepetést okozott, a második negyedévi ütem fennmaradására számítottak az intézet elemzői. A harmadik negyedévi növekedésben a termelési oldalon elsősorban az ipar maradhatott a húzó tényező, illetve a szolgáltató szektor növekedése, az építőipar és a mezőgazdaság mérsékelhették a GDP-növekedést. Felhasználás tekintetében jelentős szerkezeti változásra nem számítanak: továbbra is a nettó export és a háztartások fogyasztása maradhatott az elsődleges növekedési faktor, ám a közösségi fogyasztás is érdemi hozzájáruló lehetett. A gazdaság lassulása mögötti tényleges folyamatokra a részletes adatközlés derít majd fényt- írták.