Parlament: egymásnak esett a Jobbik és a Fidesz

Hétfői, napirend előtti felszólalásában Vona Gábor kijelentette, pártja nem kívánja kiléptetni Magyarországot az Európai Unióból, de módosítani kell a csatlakozási szerződést, és népszavazást is szeretnének tartani. Ez a programja David Cameron brit miniszterelnöknek is – hívta fel a figyelmet, rámutatva arra, hogy szerinte ez egy legitim álláspont. A Jobbik elnöke felidézte azt is, hogy 2012-ben tüntetést szerveztek az EB budapesti székháza elé, ahol „valóban felgyulladt egy uniós zászló”. Szerinte ez akkor – egy kötelezettségszegési eljárás indulásakor, illetve a kohéziós alapok felfüggesztésekor – lélektanilag és érzelmileg vállalható volt. Hozzátette: ugyanakkor a békemenetes vezetők is a kilépés megfontolása mellett voltak, illetve Kövér László házelnök is beszélt erről. A csatlakozási szerződés módosítása – mondta a Jobbik elnök-frakcióvezetője – az élelmiszeripar talpra állítása miatt fontos.

Minderre reagálva L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt kérte a Jobbiktól: ne legyenek kétszínűek, mondják meg az igazságot uniós tagok akarnak-e maradni, és szégyellik-e a zászlóégetést. Az államtitkár úgy fogalmazott: micsoda eufemizmus, hogy felgyulladt a tüntetésen egy zászló, biztos valaki nagyítót tartott felé, átsütött rajta a Nap és felgyulladt. A zászlót önök felégették – hangoztatta. 

Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az uniós és a NATO-tagság mellett foglalt állást. A Hír TV tudósítása szerint úgy fogalmazott: „Magyarország miniszterelnöke múlt heti beszédében is kiemelte azt, hogy Magyarország számára az európai közösséghez való tartozás alapvető érdek és alapvető érték, éppen ezért mi, magyar demokraták sem az Európai Unióból, sem a NATO-ból nem akarunk kilépni, számunkra ez a közösség, ez a család, amelyben, köszönjük szépen, megtaláljuk a helyünket”.

Az államtitkár azt kérte, végre tisztességesen fogalmazzák meg, hogyan akarják módosítani a csatlakozási szerződést és miről akarnak népszavazást tartani. Szerinte az élelmiszeripar fejlesztése elképzelhetetlen lenne az EU nélkül – közölte.

L. Simon válaszát a jobbikos képviselők bekiabálásokkal zavarták meg, az ülésvezető Latorcai Jánosnak kellett lehűtenie a kedélyeket. L. Simon ugyanakkor kérte, hogy a jegyzőkönyvbe kerüljön be a jobbikosok bazdmegelése is. Vagy ahogy ő ezt megfogalmazta: „kérem, hogy jegyzőkönyvezzék, amit a képviselő úr bekiabált, azt is, amit utána mondott. Úgy kezdődött, hogy »b«, és úgy folytatódott, hogy meg”. Az államtitkár hozzátette: reménykedik abban, hogy a jobbikosok kiabálásnak oka az, hogy gyötri őket a lelkiismeret-furdalás az EU-zászló elégetése miatt.

A baloldali ellenzék béremelést szorgalmazott és a foglalkoztatásról érdeklődött    

Szél Bernadett napirend előtti felszólalásában arról beszélt: a közszférában dolgozókat cselédsorba taszította a kormány. Szerinte a közszféra követelései teljesíthetők lennének a jövő évi büdzséből, hiszen abban 500 milliárd forint felesleges luxuskiadás fedezhető fel. Mint az LMP-s politikus elmondta: rendes, átfogó és mindenkire kiterjedő béremelésre lenne szükség. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy megosztanak ágazatokat, mert egy munkahelyi kollektíván belül vannak, akik kapnak és vannak, akik nem kapnak bérkiegészítést.    

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatási államtitkára válaszában közölte, több száz milliárd forintot fordított a kormány a béremelésre, nem beszélve a személyijövedelemadó-rendszer átalakításáról, az infláció alacsonyan tartásáról. A közszféra nincs cselédsorban – jelentette ki. Elmondta, az Orbán-kormány 2010-es megalakulása után először a bérek megőrzésére volt szükség, majd életpályamodellek indítását kezdték meg. Rámutatott, hogy a járási hivatalokban 30-40 százalékos béremelés lesz jövő év július 1-jétől.

Az MSZP-s Gúr Nándor szerint a kormány adósa az embereknek, mert az ígéretek ellenére számtalan új adónemet vezetett be, nem teremtett egymillió új munkahelyet és kormányzása alatt megjelent a dolgozói szegénység. Szóvá tette a foglalkoztatási adatokat, mert ugyan 2008-hoz képest 353 ezerrel többen dolgoznak, de ebben benne van a 160 ezerrel több a közfoglalkoztatott, a külföldre menekültek is. Gúr Nándor ígéretei teljesítésére kérte a kormányt, illetve nemzeti bérpolitikát szorgalmazott.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint a tartozás azért alakult ki, mert a szocialista kormány alatt megduplázódott a munkanélküliek száma, a jelenlegi kormánynak viszont nem az a célja, hogy az emberek segélyen éljenek. Az állam által finanszírozott foglalkoztatással addig akarnak segíteni, amíg ezek az emberek a versenyszférában nem kapnak munkát – mutatott rá. Ismertetése szerint 2010-14 között a foglalkoztatottak száma 370 ezerrel nőtt. 100 ezer fővel nőtt a közfoglalkoztatottak száma, a külföldön dolgozók száma pedig 50 ezerrel emelkedett – részletezte, hozzátéve: az elmúlt négy évben az elsődleges munkaerőpiacon 220 ezer új munkahely jött létre.

Dicséret a rezsicsökkentésnek és a hős katonáknak

A KDNP-s Földi László azt mondta, a rezsicsökkentés nem egyszerű politikai, hanem társadalompolitikai kérdés. Felhívta a figyelmet az Eurostat májusi összesítésére, amely alapján Magyarországon tavaly a második félévben az áram háztartási ára 9,9 százalékkal, a földgázé 13 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Emlékeztetett az Európai Bizottság (EB) 2011-es jelentésére, miszerint a legmagasabb földgázárak Bulgáriában, Magyarországon és Svédországban, míg a legmagasabb áramárak Szlovákiában, Magyarországon voltak.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára úgy értékelt, az Eurostat elemzése visszaigazolja a kormány politikáját. Hozzátette: jelenleg az áram háztartási ára az uniós átlagárral azonos, a földgáz 11 százalékkal alacsonyabb annál. 

A fideszes Vargha Tamás a hősök napja alkalmából arról emlékezett meg, hogy a 20. századi háborúk során hatalmas áldozatokat hozott a nemzet. Egy 1924-es törvény emelte május utolsó vasárnapját a hősök napjává – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy 2013-ban hagyományteremtő céllal indították el A mind egy szálig jótékonysági adománygyűjtő programot, amely főhajtás minden magyar és főként minden székesfehérvári katona előtt.

L. Simon László elismerően szólt a székesfehérvári kezdeményezésről, amely szerinte követendő.