Az összesítés szerint a kormánypártok 85, míg az ellenzéki összefogás pártjai 21 egyéni képviselői helyet nyernének meg az egyfordulós választáson. Fodor Csaba elmondta: méréseik szerint a teljes népességben a kormánypártoknak 38, az ellenzéki összefogás listájának 24, a Jobbiknak 10, míg az LMP-nek 4 százalékos támogatottsága volt; ez utóbbi adat azt jelenti, hogy az LMP nem jutna be a parlamentbe.
Úgy vélte, az elkövetkező hetek még alapvetően befolyásolhatják a választók magatartását, de szerinte a mostani adatokból kiindulva a Fidesz egy erős többséget szerezne a választáson, ami arra lenne elegendő, hogy négy évig önállóan kormányozzon. Azt is mondta, nem hiszi, hogy a bizonytalanok körében óriási tartalékai lennének bármelyik politikai erőnek. Szerinte a Fidesznek az az érdeke a választásig hátra lévő időben, hogy „merevedjenek meg az erőviszonyok, ne nagyon legyenek nagy mozgások”.
Fodor Csaba közölte: az új választási rendszer egyértelmű vesztese a Jobbik, mert szerinte egyéni mandátumot esélytelenek szerezni, legalábbis a becsült szavazatarányok alapján. Az LMP helyzetét elemezve arról beszélt, a párt a méréseikben az elmúlt fél évben jól szerepelt, szinte mindig az 5 százalékos bejutási küszöb fölött mérték, a két utolsó mérést leszámítva. Ez utóbbi szerinte azért meglepő, mert a politikai klíma - az összefogás pártjainak közös listája – alapvetően kedvezne az LMP-nek.
Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója a Jobbik esélyeit elemezve azt mondta, nagyon kicsi az esélye annak, hogy a párt a választásokra megduplázza a támogatottságát, hogy megismételje a négy évvel korábbi, 16,7 százalékos teljesítményét, ami akkor 855 ezer szavazatot jelentett.
Azt is mondta, „soha nem volt igaz”, az a plakátokon is megjelent állítás, hogy a Jobbik lenne a legnépszerűbb párt a fiatalok körében; „a Fidesz sokkal izmosabb” e körben. Jelezte ugyanakkor, hogy a Jobbiknak valóban „erőteljesebb a beágyazottsága” a fiatalok körében, mint a középkorúaknál vagy idősebbeknél. Hozzátette: a fiatalok kevésbé akarnak elmenni szavazni, így ez „több mint szimpátia, de sokkal kevesebb mint szavazat”.
Közölte: a Jobbikot 2010 óta 5 és 10 százalék között mérték a lakosság egészén belül, és szerinte ebben a ciklusban „nem a legjobb formáját futja”. Elmondta, a pártot preferálók nagyjából 500 ezren vannak, közülük 300 ezren aktívak, és így nagyjából ugyanannyian vannak, mint négy éve.
Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a Jobbiknak most kisebb a támogatotti tartaléka, mint négy évvel korábban. Példaként említette, hogy a Fidesz 2,2 milliós szavazótáborából mindössze 150 ezren „kacsingatnak” a Jobbik felé; az adatfelvételnél ennyien jelölték meg másodikként az ellenzéki pártot.
Elmondta, hogy a Jobbiknak a kormányváltó jobboldaliak körében további 150 ezer körüli szavazói tartaléka van, és ha a párt számára minden a lehető legkedvezőbben alakul, akkor is legfeljebb 900 ezer támogatót tudnak összegyűjteni, ez pedig (65 százalékos választói részvétel mellett) 17 százalékos eredményt hozhat a számukra.