A DK után az MSZP sem tudja elengedni Horn Gyula örökségét (VIDEÓ)
„Nem hagyjuk, hogy meggyalázzák és átmatricázzák munkásságát!” – jelentette ki a volt miniszterelnök szobránál Komjáthi Imre, az MSZP elnöke.
Gyárfás Tamás az St. Plusz Kft. és a BKV Zrt. közötti szerződésekről számolt be tanúvallomásában a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai elleni büntetőper csütörtöki tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken.
Homonnai János ügyész kérdésére a Gyárfás Tamás tanú elmondta: az általa vezetett gazdasági társaság és a BKV Zrt. között 2001-től volt szerződés, amelynek értelmében a közlekedési vállalat PR- és reklámanyagait sugározták a Nap-kelte című tévéműsorban. Gyárfás Tamás elmondta, hogy évente 10-20 millió forint közötti szerződéseket kötöttek a BKV Zrt.-vel, és mivel ezeket a cég előre kifizette, jelentős kedvezményhez jutott. Vallomása szerint 2006-ban 4,55 millió forintot nem használt fel a BKV ebből a keretéből, amit a régi jó kapcsolat miatt átvittek a következő évre. Amikor pedig 2007-ben Antal Attila lett a közlekedési vállalat vezérigazgatója a szerződést újrakötötték, de az előző évről fel nem használt összeget beszámították, ezért a BKV 2007. júniusig a szerződésben szereplő 10 millió forintra egészítette ki azt.
A szerződés alapján az St. Plusz Kft.-től csak 3 darab 10 másodperces reklámfilmet rendeltek, amit a vállalkozó elkészített és leszámlázott. Gyárfás Tamás hangsúlyozta: többszöri felhívásukra sem jelentkezett a BKV, hogy a kifizetett reklámidőket használja fel. A BKV Zrt. 2007-ben és 2008-ban sem kért semmit sem ellentételezésül, ezért az St. Plusz Kft. a 9,9 millió forintot „átvitte” a következő évre, majd 2009. szeptember 25-én a Nap-kelte megszűnése után is felajánlottak a közlekedési vállalatnak egyéb médiamegjelenési lehetőséget, de a cég nem élt vele. Gyárfás Tamás a bíróság előtt beszámolt arról, hogy végül Kocsis István vezérigazgató feljelentése alapján polgári pert indított a BKV Zrt., amit megnyert: a polgári bíróság döntésének megfelelően 10 millió forintot és hasonló összegű kamatot a cége megfizetett a közlekedési vállalatnak, és az ügy a részéről lezárult.
A vádirat szerint Antal Attila egykori vezérigazgató, harmadrendű vádlott és R. Miklós kommunikációs vezérigazgató-helyettes (nyolcadrendű vádlott) nem gondoskodott arról, hogy a BKV által a vállalkozónak kifizetett összeget ellentételezzék, pedig erre Gyárfás Tamás cége többször felhívta a figyelmet. R. Miklós reagálásában elmondta: valóban többször érdeklődtek az St. Plusz Kft. részéről, hogy miért nem használja fel a BKV a megvásárolt reklámidőt. Arra ő sem tudott választ adni, hogy miért nem használták ki az egyik legnézettebb tévéműsorban rendelkezésükre álló reklámidőt, feltételezése szerint ezt „sztrájkhelyzet” idejére tartalékolták.
Gyárfás Tamás kérdésre válaszolva hangsúlyozta: ügyészségi meghallgatása nagyon korrekt körülmények között történt, átolvasta és stilizálhatta a vallomását, mielőtt aláírta.
A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró május 7-én tanúkihallgatásokkal folytatja a bizonyítási eljárást.