A köztársaság legyőzte a köztársaságot. Eredmény: köztársaság. Bravó, Csintalan!

Ha valamikor, akkor Magyar Péter miniszterelnökségével újból eljött a szélkakasokat is megszégyenítő, köpönyegforgató Csintalan Sándor ideje. 

A nemzeti, jobboldali érzelműek ezt azonnal észreveszik, a tiszásoknak csak később fog leesni a tantusz. Elég csak a legaktuálisabbat, a 480 forintos benzinár kampánykövetelését felidézni, amely bevezetésének időpontját – ha komolyan gondolták volna – már meg is jelölhették volna. Hiszen Magyar már hivatalba is lépett! Ehelyett azonban Kapitány István, a magyar Jockey Ewing a kérdések elől kitérve, angolosan odébb állt, nem nyilatkozik e dologról. 

Kapitány az Orbán-kormány által bevezetett védett üzemanyag árnál a védelmet nemhogy csökkentené, hanem könnyen ezer forint/liter környékére emelhetné az árat. Ami aztán felborítja a ragyogó 1,7 százalékos inflációt, megdrágítja a szállítástól elválaszthatatlan, jelenleg az árrésstop miatt is megfizethető élelmiszerellátást, s megkezdődhet a feketeleves kortyoltatása a magyarokkal. A népnyúzás záros határidőn belül sajnos tovább eszkalálódhat, mert nem mondhattak el mindent a választás előtt, hisz akkor azonnal megbuktak volna.

Dr. David J. Lieberman Hazugságvizsgáló című könyve gyakran emlegeti azokat a technikákat – így a testbeszéd-elemzést, a meggyőzést –, amelyekkel fel lehet ismerni a megtévesztést, vagy éppen hatékonyabban lehet befolyásolni másokat. 

Csintalan például azt írta mai Facebook bejegyzésében, hogy: „Magyarok! Győzött a köztársaság. Most jön a neheze. Meg is kell tudnunk védeni. Orbán már a fasiszta revansot szervezi…”  

A nagyképűség, a váratlan győzelem okozta gőg Fleck Zoltán sem hagyta cserben, amikor a Friderikusz Podcastban Orbánt másodrendű figuraként, súlytalan szereplőként emlegette, aki „nem ideológus és nincs mögötte szellemi teljesítmény.” 

Nem tudom, melyik rágalmazás felháborítóbb. Mert hogy ez rágalmazás, nem kétséges. Mindenesetre mindkét megnyilatkozásból kitetszik, hogy 

Csintalanról többször leírtuk a köpönyegforgatásának ismérveit. Pilhál György remekül mutatta be, hogy a KISZ-es évek után az MSZMP-ben, majd a szociáldemokratáknál kavart. Némi szakszervezeti ügyeskedés után az MSZP-t nézte ki magának, pár évvel később már ő volt a párt ügyvezető alelnöke. Horn Gyula győzelme hallatán bukfencet vetett a Hősök terén, ettől nyomban népi hős lett, munkásszülők parasztgyereke. Éles kanyar: 2002-től Orbán-hívő, 2005-től már betelefonálós műsort vezet a Hír TV-ben. 2015-ben átpártolt az O1G-zős Simicskához, aki ekkortájt a Jobbikot patronálta. Majd ismét az MSZP következett a sorban. Ma természetesen szocialistaként ájultan Magyar Pétert imádja, és a Tisza érdekében fújná a passzátszelet.

Egyszerűen 

El kellene ismernie Orbán Viktor kivételes személyiségét. Jó lenne a tisztelet és az elismerés nyelvén beszélni róla és az egyedülálló korszakáról. Elismerni, hogy hozzá fogható nagy államférfi és gondolkodó kevés volt a magyar történelemben. Ez azonban neki nem megy. 

Még hogy nem ideológus, és nincs mögötte szellemi teljesítmény? 

(Fotó: Purger Tamás MTI, MTVA)