Meghatározó döntést hozhat az Országgyűlés az utolsó pillanatban – ez minden magyart érint
Rendkívüli ülés összehívását indítványozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Nem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvénymódosítást Szanyi Tibor. A Mandinernek nyilatkozó szocialista politikus szerint leértékelik a magyar állampolgárságot, retorziók érhetik a felvidéki magyarokat, és már most látszik az állampolgárság iránti érdeklődés Izraelben.
Ön nem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvénymódosítást a parlamentben szerdán. Miért?
Nagyon kérem, kerüljük szóhasználatban a kettős állampolgárság kifejezést, mert ilyen jellegű törvényt nem hoztunk. Magyarország senkinek nem tud adni kettős állampolgárságot. Magyarország csak magyar állampolgárságot tud adni.
Ön tehát nem szavazta meg szerdán a parlamentben a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény fideszes módosító javaslatát. Miért?
Sok okom volt rá, már a legfőbb elemeit is rossznak tartottam. Az ember minden törvénymódosításnál megkérdezi, mitől lesz most jobb a törvény. Én most ezt a törvényt rosszabbnak látom, mint amilyen előtte volt. A környező országokban lévő magyarok eddig is kaphattak kedvezményes alapon, gyorsított eljárással állampolgárságot.
Az a gyorsított eljárás soha nem volt valami gyors.
Ez igaz, de a gyorsaságon nem fog változtatni, hogy az állampolgárságot kiterjesztjük mindenkire. Ha csak arról szólt volna ez a törvény, hogy gyorsítunk az eljáráson, azt én két kézzel szavazom meg. De szerintem az, hogy bántó módon kiterjesztették a potenciális magyar állampolgárságot mindenkire, akinek a felmenői valamikor magyar állampolgárok voltak, az azt jelenti, hogy az én állampolgárságomat leértékelik.
Leértékelik? Ezt hogy érti?
Gondolom, mozgott már ön is a nagyvilágban. Reptereken, meg minden olyan helyen, ahol az állampolgársági ügyek előkerülnek, azért látszik, hogy kik azok, akiket átengednek, és kik azok, akiket félreállítanak. Na most, a gagyi útlevelek tulajdonosait hatszor is átnézik, mint a magasabb presztízsű útlevelek tulajdonosait. Most a hatóságok jobban megnézik majd, hogy kik is állnak a magyar útlevelek mögött. Ha azt látják, hogy Magyarországnak van egy csomó olyan polgára, akik felől a magyar állam semmiféle garanciát nem tud biztosítani, például a személyazonosság tisztázása, utolérhetőség, elszámoltathatóság, akkor bizony finoman szólva nemcsak azokra vonatkozik a szigor, akik ezzel visszaélnek. Mondok egy életszerű példát. Parkoljon csak egy év múlva tilosban Münchenben, és mutassa fel a magyar állampolgárságodat igazoló dokumentumot. Meg fogja látni, nagyon könnyen elviszik fogdába, hogy tisztázzák a kilétét.
Ezt komolyan reálisnak tartja?
Nézze, az állampolgárság egy jogviszony, ami azt jelenti, hogy az állam a nagyvilág és a polgárok felé is bizonyos garanciákat ad. Na most, azt az országot, aminek van tízmillió lakosa és tizenötmillió állampolgára, azt gagyinak fogják tekinteni.
Mik ezek a gagyi országok?
Mondjuk Afganisztán. Vagy Vanuatu. Elnézést, hogy ilyen egzotikus országokat mondok, de bármikor megeshet Magyarországgal is az, ami az Európán kívüli országokkal. Nem véletlen, hogy az EBESZ főbiztosa rögtön megnyilvánult az ügyben.
Ön tehát azt mondja, Magyarország egy szintre kerül a magyar állampolgárság kiterjesztésével ezekkel az ún. gagyi országokkal?
Nem egy szintre, csak sodródna feléjük. Mint mondtam, Magyarország csak magyar állampolgárságot tud adni. De most a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét bántó módon kiterjesztették. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a Magyarország területén élő emberek közül mindenki magyar állampolgárnak számított, nemzetiségétől függetlenül. Akkor a lakosság több mint 50%-a nem vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Ezeknek a magukat akkor nem magyarnak vallók leszármazottai – akiknek valószínűleg ugyanúgy nincs semmi közük a magyar nemzethez tartozáshoz – most minden további nélkül ugyanúgy megszerezhetik a magyar állampolgárságot, mint a határon túli magyarok. Van, aki jóindulatból, van, aki rosszindulatból meg is szerzi majd ezt. Nekem az a gyanúm, hogy bizonyos körökben nagyon kapós lesz a magyar állampolgárság.
Kikre gondol?
Bűnözői körökre. Profán példát mondok, de nagyon életszerű lesz. Egy brazil kábítószer-kereskedő kideríti mondjuk, hogy unokaöccse ükapja valaha magyar állampolgár volt, aztán átmegy valamelyik szomszédos országba, mi meg szórakozhatunk a kiadatásával.
Az a baj, hogy ez a tegnapi törvény nem a külhoni magyarokat érinti (pontosabban a retorziók miatt őket elég negatívan, éspedig Szlovákiában), hanem bárkit, aki valaha volt magyar állampolgár felmenőkkel rendelkezik. Értelmetlen a kiterjesztés. Már most látszik az érdeklődés például Izraelben, ahol Erdélyből elszármazott, magukat eredendően románnak tartó, ám értelemszerűen magyar állampolgár felmenőkkel bíró emberek azért váltanák ki a magyar állampolgárságot, hogy a környező arab országokba betehessék a lábukat. Ide, Magyarországra kvázi az életben nem fognak jönni, de fenti okok folytán magyar állampolgárok lesznek úgy, hogy balhé esetén a magyar államnak kötelessége lesz őket megvédeni például Szíriában. Ennek mi értelme?
Az állampolgárság megszerzésének feltétele a magyar nyelvtudás. Nem hinném, hogy mondjuk a brazil bűnözők nekiállnának magyarul tanulni.
A magyar nyelvtudás az körülbelül annyiban fog kimerülni, hogy jónapot kívánok. A törvényt elolvasva kiderül, hogy teljesen minimális nyelvtudás kell az állampolgárság megszerzéséhez.
Azért az is több egy jónapotnál.
De mi hozadéka van annak, hogy a magyar nemzethez nem tartozó, nem magyar nemzetiségű emberek tömkelege szerezhet gyorsított eljárásban magyar állampolgárságot? Minek ez? Ez a törvény azért verte ki a biztosítékot a szlovákoknál, mert Szlovákia teljes terjedelme a történelmi Magyarország része volt, azaz a magyar Országgyűlés kvázi az összes szlovák állampolgárra kiterjesztett egy magyar törvényt. Nyilvánvaló, hogy idegesek lettek.
Nem zavarja, hogy az Ön által korábban többször élesen bírált Gyurcsány Ferenccel került egy platformra azzal, hogy nemmel szavazott?
Hiába zavar, ő teljesen más megfontolásból mondott nemet, mint én, nézetazonosság csak a végkövetkeztetésben van. Ő inkább morális-politikai oldalról nézi az ügyet, én pedig tisztán jogi szempontból, miszerint az állampolgárság nem morális kategória, hanem jogi intézmény. A parlament pedig jogszabályokat alkot, nem pedig morális értékeket teremt. A Trianon-emléknapra is akkora nemet fogok nyomni, hogy csak úgy porzik. Ez megint az, hogy a parlament a forradalmi állapottól szinte narkós kábulatban történelmi értelemben is hülyeségeket beszél és újra akarja hamisítani a magyar történelmet. Ha bárkinek fájnak a mai magyar határok, annak nagy tisztelettel üzenem: azokat 1945-ben, a párizsi békeszerződéseken alakították ki. Ha lesz Trianonról emléknap, akkor legyen a mohácsi vészről is, vagy amiről akarunk, nem?
Igen, de az 1945-ös határok nagyjából egybeesnek a trianoni határokkal.
Igen, de azt a büntetést, hogy Magyarország újra elvesztette területeit, azt 1945-ben Párizsban hozták meg. Ezzel kéne foglalkozni. Tessék leülni a nagyhatalmakkal, akik ezt lerendezték, és velük megbeszélni a kérdést, nem pedig itthon emléknapokkal ünnepelni.
A fentiektől teljesen eltérő témát dobnék most be: volt egy cikk az Indexen arról, hogy Ön szívesen lenne elnökhelyettes vagy választmányi elnök.
Fogalmam sincs, ki találta ezt ki. Én döbbenten olvastam a cikket, ez a politika teljes elbulvárosítása.
Érdekli valamelyik pozíció?
Most nem. A helyzet az, hogy sokkal hatékonyabban tudom előmozdítani az MSZP belső reformjait, ha nincsenek pozícióim. A párt mai állapotában ezek számomra vállalhatatlan kötelékeket jelentenének. De egy már megreformált pártban megfordul a kocka: ott akármilyen vezető pozíciót örömmel elvállalok. De a mai vezető garnitúrába nem kívánok beülni. Üljek be azért, hogy ötpercenként leszavazzanak? Vagy hogy olyan testületi döntéseket képviseljek, amelyekkel az utolsó porcikámig nem értek egyet? Vagy hogy a vezető testület iránti lojalitásomból fogjam be a pofámat? Hát ez a legnagyobb őrültség lenne.