Több ezer romániai bíró lázadt fel a liberális NGO-k és politikusok nyomásgyakorlása ellen

A román igazságszolgáltatás történetében is rendkívülinek számító tiltakozási hullám bontakozott ki az elmúlt napokban. A Maszol beszámolója szerint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói szekciója arról számolt be, hogy június 9-én valamennyi romániai bíróságon közgyűlést tartottak, ahol a jelen lévő bírák 98,6 százaléka támogatta azt az álláspontot, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét egyre erősebb politikai nyomás fenyegeti.

A bírói szekció szerint a helyzet súlyosságát az adja, hogy a politikai szereplők részéről érkező nyomás már nem tekinthető egyszerű közéleti kritikának. A testület úgy látja, hogy hosszabb ideje olyan folyamat zajlik, amelynek célja a bírói hatalom hitelességének és társadalmi tekintélyének aláásása, végső soron pedig az igazságszolgáltatás politikai befolyás alá helyezése.

A romániai bírák szerint veszélyben a függetlenség

A CSM elemzése kitér arra, hogy az elmúlt hónapokban olyan légkör alakult ki, amelyben a bírák rendszeres támadások célpontjává váltak. A testület vizsgálata nemcsak politikusok nyilatkozataira terjedt ki, hanem médiamegjelenésekre, közéleti szereplők megszólalásaira és különböző civil szervezetek kampányaira is.

A bírói szekció szerint ezek a megnyilvánulások gyakran nem az igazságszolgáltatás működésének javítását szolgálták, hanem azt a benyomást igyekeztek kelteni, hogy a bírói kar kiváltságos, elszámoltathatatlan és reformokra szoruló csoport. A testület úgy véli, hogy egy ilyen narratíva alkalmas arra, hogy a közvélemény könnyebben elfogadja a bíróságokkal szembeni politikai beavatkozásokat.

A CSM beszámolója alapján a konfliktus már nem csupán a nyilatkozatok szintjén zajlik. A közösségi médiában bírákat és családtagjaikat célzó fenyegetések jelentek meg, egyes esetekben pedig bírósági épületekben is feszült helyzetek alakultak ki. Emiatt bizonyos ügyekben külön biztonsági intézkedéseket kellett bevezetni.

Egy bértörvényből országos intézményi válság lett

A konfliktus közvetlen kiváltó oka egy, a bírák javadalmazását érintő törvényjavaslat volt. A bíróságok közgyűlései egyhangúlag elfogadhatatlannak minősítették az elképzelést, ám a vita hamar túlnőtt a fizetések kérdésén.

A CSM álláspontja szerint a bíróságokat érő kritikák, a bírák elleni kampányok és az intézményi nyomásgyakorlás egyazon folyamat részei. A testület külön hangsúlyozta, hogy a bírói függetlenség nem valamiféle szakmai kiváltság, hanem a demokratikus állam működésének egyik alapfeltétele. A bíró ugyanis csak akkor képes pártatlan döntéseket hozni, ha nem kell politikai következményektől tartania.

A dokumentumot megküldik az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, az Európa Tanácsnak, az Európai Unió Bíróságának és több nemzetközi bírói szervezetnek is.

Liberális NGO-k és médiumok álltak szembe a bírói tanáccsal

A történet azonban itt nem ért véget. A Romania Journal beszámolója szerint több mint hetven civil szervezet, médiaszereplő, aktivista csoport és szakmai szervezet nyílt levélben ítélte el a CSM bírói szekciójának határozatát. Az aláírók szerint a dokumentum valójában a kritikus hangok megfélemlítésére alkalmas. A nyílt levél szerzői azt kifogásolják, hogy a bírói testület olyan sajtóorgánumokat és civil szervezeteket nevezett meg, amelyek az elmúlt években rendszeresen foglalkoztak korrupciós ügyekkel, az igazságszolgáltatás működésével vagy közérdekű kérdésekkel.

A civil szervezetek szerint a CSM egyfajta „feketelistát” állított össze azokról, akik kritikát fogalmaztak meg a román igazságszolgáltatással kapcsolatban. Álláspontjuk szerint a bírói vezetés összemossa a legitim közéleti vitát az igazságszolgáltatás elleni támadásokkal. A nyílt levél aláírói arra figyelmeztettek, hogy a bírói tanács álláspontja visszatarthatja az újságírókat, aktivistákat és civil szervezeteket attól, hogy közérdekű ügyekben megszólaljanak vagy kritikát fogalmazzanak meg.

Belvita is kialakult a román igazságszolgáltatásban

A konfliktus ráadásul nemcsak a bíróságok és a civil szervezetek között bontakozott ki, hanem az igazságszolgáltatáson belül is. A Maszol szerint a Bírák Fóruma Egyesület élesen bírálta a CSM-et, mert szerintük félrevezető azt állítani, hogy több mint 3500 bíró kifejezetten az igazságszolgáltatás politikai alárendelése ellen foglalt állást. Az egyesület azt hangsúlyozta, hogy a közgyűléseket eredetileg a bértörvény megvitatására hívták össze, és a bírák nem a CSM későbbi határozatáról szavaztak.

Az ügy politikai dimenziót is kapott. Az USR szerint aggályos, hogy a CSM több politikust, újságírót és civil szervezetet is összefüggésbe hozott az igazságszolgáltatás elleni hiteltelenítő kampányokkal. A párt úgy véli, hogy a sajtószabadság és a civil kritika önmagában nem tekinthető a bírói függetlenség elleni támadásnak.

Nyitókép: AFP