Jön a migrációs paktum – Magyarország sem marad ki az új rendszerből
Az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi paktuma hazánknak is komoly feladatokat ad, az új rendszer ráadásul jóval költségesebb lehet az eddiginél.

Pénteken életbe lépett az Európai Unió új migrációs rendszere, amelytől Brüsszel a tagállamok közötti tehermegosztás megerősítését várja. A migrációs paktum azonban már a rajt előtt komoly engedményeken esett át, és a tervezett vállalásoknak csak töredéke valósulhat meg.

A pénteken hatályba lépett migrációs paktumot az Európai Bizottság évek óta olyan átfogó reformként mutatta be, amely egységes szabályokat teremt a migráció kezelésére és nagyobb együttműködésre kényszeríti a tagállamokat. Az Euronews azonban arról számolt be, hogy a rendszer egyik legfontosabb eleme, az úgynevezett kötelező szolidaritás már az indulás előtt jelentősen meggyengült. Az új szabályozás szerint a migrációs nyomás alatt álló országokat a többi tagállam háromféleképpen segítheti:
A rendszer alapját egy szolidaritási alap képezi, amelynek eredetileg évente legalább harmincezer menedékkérő áthelyezését és hatszázmillió eurónyi hozzájárulást kellett volna biztosítania.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi paktuma hazánknak is komoly feladatokat ad, az új rendszer ráadásul jóval költségesebb lehet az eddiginél.

Az Euronews szerint azonban a tagállamok már a kezdetektől igyekeztek csökkenteni kötelezettségeiket. Mivel az új rendszer 2026-ban csak az év második felében működik teljes körűen, a belügyminiszterek decemberben úgy döntöttek, hogy a vállalásokat időarányosan mérséklik.
Így a harmincezres minimum helyett huszonegyezer áthelyezésről és hatszázmillió helyett négyszázhúszmillió eurós hozzájárulásról állapodtak meg.
A folyamat azonban itt nem állt meg. Az Euronews által idézett európai parlamenti képviselők szerint a tagállamok további jogi és technikai megoldásokkal még tovább faragták a számokat. A végeredmény az lett, hogy a tényleges vállalások már nem érik el a kilencezer áthelyezést, miközben a valós pénzügyi hozzájárulások összege alig több mint 76 millió euró. Tavaly az Európai Unióban több mint 669 ezer ember nyújtott be menedékkérelmet első alkalommal.
A lapnak nyilatkozó Juan Fernando López Aguilar szocialista EP-képviselő egyenesen „nevetségesnek” nevezte az idei vállalásokat.
További problémát jelent, hogy több ország teljes mentességet kapott a rendszer alól. Csehország, Horvátország, Ausztria és Lengyelország jelentős migrációs helyzetre hivatkozva mentesült a kvóták teljesítése alól, míg a többi ország különböző formákban járulhat hozzá a rendszerhez.
Az Euronews beszámolója szerint Magyarország és Szlovákia sem vállalt sem migránsáthelyezést, sem pénzügyi hozzájárulást. A portál azt írja, hogy ez ellentétes a rendszer alapelvével, ennek ellenére az Európai Bizottság eddig nem alkalmazott szankciókat.
A helyzetet tovább árnyalja, hogy a hozzájárulásra kötelezett tizenkilenc országból mindössze hét vállalta menedékkérők átvételét, kilenc pedig kizárólag pénzügyi támogatást ajánlott fel.
Több állam ráadásul egy úgynevezett „felelősségi beszámítási” mechanizmust alkalmazhat, amely lehetővé teszi, hogy a területükön már tartózkodó, más tagállamhoz tartozó menedékkérők ügyintézését beszámítsák a kvótájukba. Emiatt a tényleges áthelyezések száma tovább csökkenhet.
Diplomáciai források szerint végül kevesebb mint ezer menedékkérőt szállíthatnak fizikailag egyik tagállamból a másikba 2026-ban.
Diplomáciai források szerint a rendszer első évében várhatóan csak minimális lesz a menedékkérők tényleges áthelyezése az uniós tagállamok között. Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy a migrációs paktum támogatói éppen a kötelező szolidaritási mechanizmust nevezték a reform egyik legfontosabb elemének. Az első év számai alapján azonban úgy tűnik, hogy a tagállamok jelentős része már az indulás előtt megtalálta a módját annak, hogyan csökkentse a vállalásait.
Nyitókép: Sameer Al-DOUMY / AFP