Már a demokraták is aggódnak: Amerika egyre közelebb kerül ahhoz, hogy egy nap szocialista elnöke legyen
A kapitalizmus fellegvárában tarolnak a baloldali jelöltek, mivel már egyre kevésbé érzik elérhetőnek a fiatalok az amerikai álmot.

Az Izraellel való kapcsolat meglepően fontos szerepet kaphat a 2028-as amerikai elnökválasztási kampányban. Hajdú Tímea elemzése.

Bizonyos szempontból még soha nem volt olyan szoros az izraeli-amerikai szövetség, mint a második Trump adminisztráció alatt: februárban Amerika és Izrael közösen indított háborút Irán ellen, Trump pedig többször találkozott Netanjahuval, mint bármely más nemzetközi vezetővel. Mégis benne van a levegőben, hogy változás előtt áll a két ország kapcsolata.

Izrael jelentős katonai támogatásokat kap az Egyesült Államoktól, ami Washingtonnak is kedvező, hiszen a zsidó állam alapvetően amerikai fegyvereket vásárol belőle. Ez a pénzügyi segítség már egy ideje vita tárgyát képezi. Izraelnek ugyan fontos ez a támogatás, de sok elemző már évek óta azzal érvel, hogy az amerikai fegyverektől való függés tulajdonképpen kiszolgáltatja az országot Amerika mindenkori vezetésének. Nem véletlen, hogy májusban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arról beszélt, hogy a következő évtizedben ki akarja vezetni a támogatást, mivel Izrael már képes megállni a saját két lábán. Amerikai oldalon van néhány politikus, akik minden pénzügyi juttatás azonnal elvágását szeretnék.

Az elmúlt hetekben a támogatás újra terítékre került: a Képviselőház voksolhatott arról, hogy a Külügyminisztérium minden pénzügyi segítséget szüntessen be a zsidó államnak. A július 15-ei szavazáson Thomas Massie republikánus képviselő indítványát 103 demokrata és 1 republikánus képviselő támogatta, 97 demokrata és 215 republikánus képviselő ellenezte. A szavazás egyértelművé tette, hogy a Demokrata Párt mélyen megosztott a kérdésben, és még olyan képviselők is az izraeli támogatások elvételére szavaztak, mint Nancy Pelosi veterán demokrata képviselő, aki hagyományosan az Izrael-barát szárnyhoz tartozott. Joel Rubin, az Obama-kormány korábbi tagja az Axiosnak azt nyilatkozta, hogy a szavazás azt mutatja, hogy a demokrata oldalon egyre nagyobb ellenszenvet éreznek Izraellel szemben.
„A bázis minden kapcsolatot meg akar szakítani Izraellel, és ez a tendencia a következő Kongresszusban csak tovább fog erősödni. Ez valóban megdöbbentő, és nem fog elmúlni”
– mondta a washingtoni lap riporterének Rubin.
A felmérések azt mutatják, hogy az amerikai lakosság többsége még mindig támogatja a zsidó államot, de egyre nagyobb az a kisebbség, amely ellene fordul. Az Associated Press-NORC által végzett felmérése szerint az amerikai felnőttek körülbelül egyharmada – beleértve a demokraták nagyjából felét – úgy véli, hogy Izrael a gázai háború során népirtást követett el a palesztinok ellen. Ha a pártokat külön vizsgáljuk kiderül: a demokraták mintegy 58%-a véli jelenleg úgy, hogy az Egyesült Államok „túlzottan támogatja” az izraelieket, ezzel szemben a republikánusoknak körülbelül 20%-a gondolja ugyanezt. Ez jól mutatja a két párt támogatói közötti különbséget. Azonban a felmérés azt is mutatja, hogy miközben a demokraták körében jelentősen csökkent Izrael támogatása, addig a republikánusoknál is tapasztalható némi változás, különösen a fiatalok körében.
A Republikánus Pártban politikai szinten alig van egy-két képviselő, akik Izrael-ellenesek lennének, viszont a szavazói bázisban zajlik egy átrendeződés. A jobboldalon a fiatalok növekvő Izrael ellenességének összetett okai vannak: egyrészt nem tolható félre a közösségi oldalak negatív hatása, másrészt összefügg a neokonzervatív ággal szembeni ellenszenvvel. (A neokonok azok a poltikusok, akik támogatják, hogy Amerika katonailag is beavatkozzon a konfliktusokba.) Divatos lett Izraelt hibáztatni minden félrement amerikai beavatkozásért, még az iraki háborúért is, amit az izraei vezetés nem is támogatott. Az iráni háború ezt felerősítette.
A republikánus szavazók és kommentátorok egy apró de hangos kisebbsége a vallásos irányból érkező antiszemitizmust élesztette fel, amely az úgynevezett „helyettesítési teológián” alapszik, miszerint a bibliai Izrael szerepét az egyház vette át. Ezt a teológiát kombinálják a vérváddal, sátánista vádakkal és más ismert antiszemita toposzokkal, de hozzácsapják a globális zsidó összeesküvést is. Mindezt ők „anti-cionizmusnak” és Izrael-kritikának minősítik. Ennek az ágnak a leghíresebb képviselője Candace Owens amerikai podcaster, aki még a tiszaeszlári vérvádat is felhozta az egyik műsorában. Ehhez a vonalhoz tartozik Tucker Carlson is. Az antiszemitizmus ellen harcoló szervezeteket váratlanul érte ennek a fajta zsidógyűlöletnek a felbukkanása, amely Európát évszázadokon át jellemezte, de amiben Amerikának nincs tapasztalata. A Republikánus Párt egyértelműen elhatárolódik ettől a vonaltól, azonban vannak politikusok, akik ambivalensen állnak hozzá ehhez a kérdéshez. JD Vance alelnököt például gyakran éri kritika, amiért Izrael-ellenes podcasteknek ad interjúkat, és amiért nem szakította meg a barátságát Carlsonnal. Vance saját bevallása szerint „mérsékelt” nézeteket vall Izraellel kapcsolatban.
Az elemzők arra számítanak, hogy ha Vance lesz a következő elnökjelöltje a republikánusoknak, akkor az izraeli-amerikai szövetség kérdéseben nem a Trump féle vonalat fogja követni.
Kapcsolódó vélemény
A Republikánus Pártra hasonló veszély leselkedik, mint ami a demokratákat tönkretette: egy szélsőséges és demagóg szárny próbálja elfoglalni.
Demokrata oldalon hosszú múltja van a progresszívek Izrael-ellenességének, és Barack Obama volt az első demokrata elnök, aki rendszeresen nekiment a zsidó államnak és nyilvánvalóvá tette az ellenszenvét az ország jobboldali vezetésével szemben.
A Demokrata Párt egyértelmű Izrael-elleni fordulatát jól jelképezi a kongresszusi szavazás és az, hogy a legdivatosabb politikusai nyíltan anticionisták.
Az Izrael-ellenes propaganda hagyományosan két csoport irányából érkezett: a baloldalról és az iszlamistáktól. A mai modern nyugati baloldal gyakorlatilag teljesen átvette a hatvanas években kidolgozott szovjet propagandát, amely „gyarmatosítóként” ábrázolta Izrael államát, a palesztin „őslakosokkal” szemben. Valójában a zsidó állam a megalakulásától kezdve a nála jóval erősebb arab nemzetek célkeresztjébe került, amelyek mindent megtettek, hogy elpusztítsák. Miután nem jártak sikerrel, a konfliktust a szovjetek segítségével átalakították arab-izraeli konfliktusból, izraeli-palesztin konfliktussá, hogy így a palesztinok kerüljenek az áldozati szerepbe.
Az Izrael-ellenes propaganda fő forrása az akadémiai világ Amerikában. Az egyetemi kampuszokon már a 90-es években megjelentek az Izrael-ellenes aktivisták, és már a 2000-es évek elején az elit amerikai egyetemeken Izrael akadémiai bojkottját követelték. Egy ügyes húzással ezek az aktivisták szétválasztották a zsidóságot Izraeltől, azt állítva, hogy ha rámondanak minden létező antiszemita toposzt Izraelre az nem gyűlölködés, hanem „kritika”.
Az egyetemi aktivistákból később politikusok lettek, akik aztán a Demokrata Párt színeiben támadták Izraelt, ilyen például Zohran Mamdani New York polgármestere is.
Mamdani nemrég kiadott egy videót, amelyben Netanjahut háborús bűnösnek nevezte, és letartóztatással fenyegette meg. A felvétel egészen szürreális, és valószínűleg 20 éve senki nem gondolta, hogy New York polgármestere egy nap iszlamista propagandát fog szajkózni.
Mamdani videója:
Ha valaki a 2023. október 7-ét követő napokban azt mondja, hogy három évvel később az amerikaiak egy része Izrael ellen fordul, valószínűleg kevesen hittek volna neki. Olyan barbárság tárult akkor a világ elé, amely még a hagyományosan Izrael-kritikus európai politikusok szolidaritását is kiváltotta. Ez azonban nem tartott sokáig, a narratíva abban a pillanatban Izrael ellen kezdett fordulni, hogy megindította az első légitámadásokat a Gázát uraló Hamász terrorszervezet ellen. Amerikában hagyományosan mind a két párt fontosnak tartotta a zsidó állam támogatását. Az Izrael körüli viták már most jelentős szerepet játszanak az előválasztásokon: a szavazók elvárják, hogy a jelöltek egyértelműen oldalt válasszanak. Várhatóan a 2028-as kampányban is jelentős szerepet fog kapni az izraeli-amerikai kapcsolat.
Nyitókép: JIM WATSON/AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A kapitalizmus fellegvárában tarolnak a baloldali jelöltek, mivel már egyre kevésbé érzik elérhetőnek a fiatalok az amerikai álmot.

