„Divat lett az unióban mindig a másik ország helyett tudni a teendőket és mindennapossá vált az egyéni vélemények kinyilatkoztatása oly módon, amelyekben a résztvevők mindegyike vindikálja magának a jogot, hogy ő tudja a legjobban az irányt, a követendő ideológiát, az uborka görbületének a még elfogadható »szögét«, a fiskális teendőket és talán még azt is, hogy mi tudjuk, hogy ők tudják, amit egyébként nem tudnak.
A média területén nem vélemények ütköznek, hanem kőbe vésett kinyilatkoztatások terhelik a közbeszéd amúgy sem magas színvonalát. A legmegdöbbentőbb, hogy a »sok lúd disznót győz« népi bölcsességének megfelelve, egyes ideológia fanatikusok magukat csapatokká szervezve próbálnak meg Európán belüli más országokat megtörni, a mainstreamhez igazítani és ha legyen az bárki is, de ellenállni mer – saját meggyőződését nem feladva –, akkor magukat eksztatikus izgalomba hergelve hiénákként csipkedik, harapdálják a »renitenst«, hogy igazodjon.
(...) Magyarország lelke nem eladó. Ezt nem képes megérteni a sok szamár, de a kormányunk igyekszik ezt nap, mint nap higgadtan tudatni velük, noha sok eredményre nem jutottak elleneinkkel immáron 13 éve. Ha mindenki nem a másik dolgát tudná jobban csinálni, hanem a saját magáét, akkor mennyivel előrébb is lehetnénk. Há’ nem? De, és ezt már Besenyő Pista bácsi is milyen plasztikusan megmondta.”
***
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand