Ellenzékváltás nélkül minden próbálkozás csak kétharmadot szül.
Az ellenzék egykor legendás kapitánya, Márki-Zay Péter búslakodott egyet a napokban. A pártvezér végigtekintett az összefogásflotta füstölgő hajóroncsain, és kesernyésen kikövetkeztette, hogy #gyurcsányahibás. Sőt, azt is megállapította, hogy a DK nem átallott jelölteket ráindítani a kormányváltó szövetségre; hovatovább Gyurcsány nem is akarja leváltani Orbánt.
A reveláció erejű megvilágosodás azonban kissé későn érkezett, ez a hajó már elúszott.
A vezérváltott Momentum elszürkült, az MSZP csak Ujhelyi kolosszális ötletei révén mutat kósza életjeleket, a Jobbik pedig önfelszalámizta magát. Egyedül MZP mozgalma változatlan, igaz, eme állandóság a kimutathatatlan támogatottságban jelentkezik. A szétesettség pedig a helyi politikáig lekígyózik, a fővárosi kerületekben a szocialisták, DK-sok és a Momentum változatos kombinációkban feszül egymásnak. Az egykori összekapaszkodásnak jelenleg nyoma sincs, a hatalmi harcok uralják a mindennapokat.
A kapitány pedig búsong, és DK-s kollégáját vádolja, ahogy fogalmaz: „Gyurcsány Ferenc nagyon sok kárt okozott a választási kampányban az ellenzéki összefogásnak.” Tényleg minden malícia nélkül, ugyanakkor ahogy e hasábokon is többször megírtuk, már tavaly ősszel felsejlett két pofonegyszerű politikai igazság. Az egyik, hogy
A másik, hogy egy pártszervezet és nagypolitikai rutin nélküli vezető sosem fogja tudni koordinálni az ezernyi érdektől átszőtt baloldali tömböt. Akkor még nem láttuk, legfeljebb sejtettük, hogy a bukás e tényezői mellé felsorakozik még MZP személyi alkalmatlansága, zabolázhatatlan messiástudata is.
E jóslatok valóra is váltak, az eddig legerősebb fideszes kétharmad padlóra küldte az ellenzéket. Később, a baráti tisztítótűz és nyilvános önmarcangolás világossá tette, hogy Gyurcsány bábmesterként valóban irányította a háttérből az összefogást, és a DK-s pártérdekeket rendre felülemelte az összefogás kollektív érdekein.
Márki-Zay megkésett morális elhatárolódása ekképp hiteltelen, hiszen több mint egy éven keresztül küzdött a gyurcsányi szélárnyékban, és közben egyszer sem merültek fel tettekké váltott erkölcsi aggályok a volt kormányfővel szemben. Most azonban igen: a Mindenki Magyarországa Mozgalom nem támogatja a DK-s jelölteket az időközieken. A döntés politikai súlyától (vagyis súlytalanságától) eltekintve ez kevéssé hiteles lépés, de fogadjuk el, MZP megvilágosodott. Ha így is van,
hiszen eddig csak érdekalapú működést láttunk a kapitánytól, értékalapút nem nagyon. A választási kampány, ahogy az szép lassan kiderült, hatalomtechnikai koalícióról szólt, nem az ország jövőjéért elkötelezett szövetségről.
Egy újabb, bukásra ítélt kísérlet még szárba szökhet persze, ám ez, ahogy a Nép Pártján sem kecsegtet túl sok győzelmi eséllyel. A kudarc kódolt ugyanis, amíg az ellenzékváltás nagy műve be nem teljesedik. Amíg Gyurcsány a pályán lehet, addig minden efféle ellenzéki projekt hamvába holt ötlet, és csak újabb kétharmadot szül.
Nyitókép: Földházi Árpád
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Mandula Viktor szerint gyanús, hogy Halász Noémi több évnyi szakmai és politikai terepmunka után vonul le a pályáról.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
