Hűha! Ország-világ előtt jól leleplezett a nagynevű szerző.
„Mit titkoljam, melegség öntötte el szívemet-lelkemet – kéretik a melegséget nem túlmagyarázni –, hogy Puzsér Róbert kiállt úgy általában a szabad véleménynyilvánítás mellett, mivel az, mint mondja, tartalmától függetlenül önérték, a felvilágosodás és a polgári társadalmak egyik legfőbb vívmánya. S ezt még szerény személyemre is vonatkoztatja, miközben teljes hosszában hétszer írja le a nevemet (a viszonzást elkerülendő én csak nagynevű szerzőként emlékezem meg róla), nem bízva a véletlenre, hogy azt legközelebb látva a T. Olvasó mint a nép ellenségét messzire kerüljön. Mert hát ostobaságokat beszélek, és homoszexuális állampolgárok ellen aljas indulatokat szítok. Továbbá véleményem aljas szándékú és ostoba, álláspontom a józan ésszel és krisztusi humánummal szemben áll. Az gyűlöletkeltő szándékú és primitív ostobaság, másutt kissé máshogy: primitív szándékú ostobaság. Egy dicsérő megjegyzést azért kaptam: jó tanuló.
Hűha! Föld alá kellene süllyednem vagy el kellene bujdosnom szégyenemben! Mert hát ország-világ előtt jól leleplezett a nagynevű szerző.
Én meg csak somolygok, míg barátaim – pestiesen szólva – felcseszték az agyukat, nem győzöm nyugtatni őket. Én tudom, hogy így működik a világ, business as usual, ők ezt nem akarják érteni, legszívesebben én sem érteném. De ez a főáram. Abból csupán a jó tollú nagynevű szerző szövegének lendülete és gördülékenysége lóg ki, meg az, hogy nem veti be a rituális újdivatú lehomo- és transzfóbozás s az ódivatú leantiszemitázás fegyverét.
Ami a nagynevű szerzőt cikke megírására késztette, azt ő így adta vissza: »kifejezésre juttatta [mármint én], hogy a Meseország mindenkié című könyv kapcsán a pedofíliát, a Labrisz Leszbikus Egyesület kapcsán pedig egy pedofil szervezetet illető megítélés indokolt.«
Ez nyelvtanilag sincs rendben, tartalmilag meg nem pontos – s ez politikailag igencsak korrekt megfogalmazás. Pedig tudható volna, hogy mit, hogyan és miért mondtam, ha elolvasta volna »Meseország: mit mond a tudomány?« címmel a Magyar Nemzetben 2020. október 12-én megjelent cikkemet. Ám a nagynevű szerző nem tartotta fontosnak a T. Olvasóival tudatni, hogy mi volt és hol található a corpus delicti, az őt cikkírásra késztető alapok.”
Nyitókép: MTI/Soós Lajos
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Ezzel a tudományosnak látszó aljassággal akkora különbséget mutatnak ki a pártok között, amekkorát nem szégyellnek.
A hozzászólók szerint Roger Köppel tevékenysége kiemelkedő, mivel már Svájcban is meggondolja az ember, hogy mit beszél a nyilvánosság előtt.
Hiába a Soros-pénz, egyre csak szorul a hurok az ellenzéki hírportál körül.
Gyerekek, egy kis munkát, kreativitást, energiát tegyetek már bele a melóba, mert ez már nekem kellemtelen.
Izzad, mint… De válasz az nincs. És mielőtt a tiszás trollok bepörögnek: Nem. Nem AI.
Donald éles volt és ütöttek a kiszólásai.
A geopolitika világa elvileg a végletekig komoly terep: háborúk, nagyhatalmi érdekek, energia, pénz és technológia határozzák meg a mozgásteret. Közép-Európában azonban régóta tudjuk, hogy a legvéresebb komolyság gyakran elfedi a lényeget – és éppen az irónia, a humor képes megmutatni, hogyan is működik valójában a világrend átalakulása.
Retro üzemmódra váltanak a Dunán. Egy Bíbic sorozatú szárnyashajó idén is szeli majd a habokat.
