Lefizették a Népszavát

„Megint, 153 éves fennállása óta sokadszor, szégyenli magát a Népszava. Szégyellje is a kalapácsos, őszirózsás különítmény – a Londonban tobzódó Berend T. Iván elit kommunistától Csillag István meg Bolgár György liberál szócséplőn keresztül egészen a pitbull pofájából kitépett, gyűrött pulcsis Batka Zoltán közpartizánig minden sajtómunkása (forradalmára)!

De valamennyi közül legjobban a kalapácsos kiadvány főszerkesztője szégyellje magát, mert van az a pénz, amiért hajlandó, akár Peter Madjar a fehérporos szobában széttett lábakkal be-, vagy lefeküdni a mannáért. (Ki hogyan szereti.)

És utána úgy is viselkedik, ugyanúgy menekül előre, mint a Tisza zselés jellemtöpörtyűje, egyenesen a nagy nyilvánosság lábaihoz, hogy tőle és ne mástól hallja meg félre(fekvése), lépése esendő vallomását. Míg az egyik Péternél, a tiszásnál a szobába csempészett kamera, addig a másiknál, a népszavás Németh Péternél a Nemzeti Petíció verte ki a biztosítékot, szolgált bizonyíték gyanánt.

Ugyanis a Nemzeti Petíció kitöltésére ösztönző állami hirdetést, melynek oldalnyi (kolumnás) méretű megjelentetése egyenként is több milliót hoz a kalapácsos különítmény szerkesztőségi kasszájába, annak ellenére közölte az egyébként mellkasfeszítő munkás (proletár) öntudattól dagadó Németh-féle klán, hogy az ellenkezik, sőt szembemegy az ő politikai és ideológiai parancsukkal, a feltétel nélküli kormány- és Orbán utálattal. Erre írtam én fentebb, hogy van az a pénz…”

Nyitókép: Képernyőkép