Ezek a szerzők tudták, hogy előbbre való a létezés, ezután jön a politika.
Csukás István számolt be arról, hogy amikor az 1950-es évek elején mint ifjú költőjelölt próbált bebocsátást nyerni a Parnasszusra, a magyar írószövetségben az ifjú írók, költők megítélésére egy külön bizottság működött, melynek tagjai nem biztos, hogy idősebbek voltak a jelentkezőknél.
Ezt írta Csukás: „A verseket szépen lemásoltam, és hetente felküldtem Pestre, az írószövetségbe. Az akkori írószövetségben még volt egy ilyen szakosztály vagy munkacsoport, amelyik a fiatal költőkkel foglalkozott. Réz Pál, Abody, Ungvári Tamás voltak a tagjai, illetve rájuk emlékszem, illetve ők válaszoltak a leveleimre”. Huszonévesek ítéltek meg alig huszonéveseket.
Mi a különbség a kettő között? Az, hogy az ítélők kommunisták voltak és maradtak, a megítéltek pedig életre szóló leckét kaptak költői pályájuk kezdetén.
Weöres Sándor, Fekete István, Csukás István – a magyar irodalom még mindig nem kellően értékelt szerzői, pontosabban nem a helyükön értékeltek.
Weörest élete egyik szakaszában a gyerekirodalomba száműzték, Feketét a természet világába, Csukást pedig kevésbé tartják számon, mint költőt. Olyan területekre szorították őket vissza, amelyeket apolitikusnak nevezhetünk.
Sok változás történt az elmúlt években, de az első bevésődés mindig hatékonyabb, mint a második vagy harmadik. Nagyszerű szerzők, de nincs politikai mondanivalójuk. Mekkora hazugság!
Ezek a szerzők legalább annyira politikai szerzők, mint bárki más. Ha ugyanis a létezés teljességét akarják megnevezni, akkor a legfőbb mondanivalójuk elsősorban politikai. De filozófiai tartalmon keresztül.
Ezek a szerzők tudták, hogy előbbre való a létezés, ezután jön a politika. A létezés egésze vagy teljessége azt jelenti, hogy mint emberek akarunk-e, tudjuk-e föltenni a legfontosabb kérdéseket, amelyek megválaszolásához bölcsességre van szükség – de nem a mai értelemben. Hanem az eredeti, a klasszikus görög költők és gondolkodók értelmében.
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
Kidagadt ütőérrel szidja az elmúlt 15 évet, de egy mukkja nincs róla, hogy ebből 14 évig ő is a rendszer építője, haszonélvezője volt.
Varga Endre László munkája során azt kutatta, hogy a lengyel–magyar két jó barát miként harcolt együtt az első világégés idején.
Önök szerint előfordult már olyan a magyar politika történetében, hogy egy párt letagadta a teljes gazdasági programját? (Nem néhány elemet – az egészet!)
Forgács István romaügyi szakértő a többi jogi aktivistát sem kímélte Facebook-bejegyzésében.
A Tisza nyilvánvalóan a Bokros-csomag örököse.
Komoly ferdítésen kapta a liberális lapot a Faktum tényellenőrző portál.
Az időpont is megvan.
