Schmidt és Kohl helyett ma már Schulzok és Merkelek jutnak a választóknak.
„A választások, az emberek akarata azonban világossá tette a helyzetet. Schulz vezérletével az SPD történelmi vereséget szenvedett. Politikai érzékét megcsillogtatva pedig bejelentette: nem vállal szerepet egy új Merkel-kormányban.
Aztán ismét realitássá vált a nagykoalíció.
Schulznak hirtelen megjött a kedve külügyminiszternek lenni az új Merkel-kabinetben. Igen ám, de ezt már sem a választók, sem a párt más prominens tagjai nem tudták lenyelni. A Brüsszelből hazatérő politikus végül mind a külügyi tárcáról, mind a pártvezetésről lemondott.
Martin Schulz végérvényesen megbukott.
Története azonban több szempontból is tanulságos. Személye kiválóan jellemzi, hogy Willy Brandttól, vagy a már említett Helmut Schmidtől meddig jutott a Német Szociáldemokrata Párt és velük egyetemben a nyugat-európai elit. Schmidt és Kohl helyett ma már Schulzok és Merkelek jutnak a választóknak. A média által felfújt emberek pedig csak pünkösdi királyságra számíthatnak.
Schulznak viszont maradt még öröm az ürömben: végre lesz ideje befejezni a középiskolát.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Valami elkezdődött Lipcsében.
Az LMBTQ-közösség és a szabadság ellen irányuló „szélsőjobboldali erődemonstrációról” beszélnek az örök rettegők.
„A többiek szerint én vagyok a jobb.”
Senki sincs biztonságban.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
