„NGO, GMO – nem csak annyi a hasonlóság, hogy mindegyikben szerepel egy-egy g és o betű. Ha azt nézzük, mindkét elnevezés, rövidítés angolszász, de lehetünk annyira megengedők, hogy egyszerűen Amerikából származtatjuk őket. Mindegyik mögött lobbicsoportok állnak, és mint minden lobbicsoport mögött, kőnél is keményebb gazdasági érdekek, amelyek dollármilliárdokban mérhetők. És ez akkor is igaz, ha történetesen a Vöröskeresztet – legalábbis eredeti formájában, ahogy azt az 1859-es solferinói csata után Henry Dunant létrehozta – tekintik az első NGO-nak.
Ha élhetünk képzavarral, akkor mondhatjuk, hogy az NGO-k és a GMO-k apostolai jellemzően nem kormányzati szervezetek, és azért csak jellemzően, mert az Egyesült Államok sok mindent megmozgat azért, hogy a GM-növények, amelyeket Amerikában, északon és délen is több millió hektáron termesztenek, például az európai köztermesztésbe is bekerüljenek. Ez a még levegőben lógó TTIP egyik kulcsmomentuma, ami miatt még nem jött létre a kereskedelmi partnerség az unió és az Egyesült Államok között. Érdekesség, hogy amíg itthon a GMO-k ellen a zöldszervezetek és a szinte már mérhetetlen támogatottsággal bíró, ámde politikailag korrekt pártok tiltakoznak, addig az NGO-kkal ugyanezeknek a szervezetecskéknek semmi bajuk. Mintha a GMO-ban rejlő »modified«, azaz módosított vagy – plasztikusabban – manipulált jelző fel sem tűnne nekik a nem kormányzati szervezetekkel kapcsolatban, persze nem azért, mert az nem szerepel a meghatározásában. Holott az NGO-k még egy génsebészkésnél is jobban manipulálnak, mert nem egy-egy génszakaszt ültetnek be a segítségükkel mondjuk kukoricába, hogy az ellenállóbb legyen a vírusokkal szemben. Nem, az NGO-k országokat, államszövetségeket igyekeznek a maguk rémképére plasztikázni – és bizony hadonásznak szikével a »kezükben« – akkor is, ha történetesen az illető ország vagy országok elégedettek saját, demokratikusan megválasztott „fizimiskájukkal”, és nem kérnek a beavatkozásból.”