Az iszlám kulturálisan határozta meg Európát, megmutatva Európának, hogy mivel áll szemben. A terrorizmus és a menekültáradat nyomán a keresztény kultúrkör és az iszlám világ ismét találkozhat egymással.
„Az iszlám kulturálisan határozta meg Európát, megmutatva Európának, hogy mivel áll szemben. Míg a középkori arab terjeszkedés nyomán a Földközi-tenger választóvonalat képzett két civilizáció között, addig a terrorizmus és a menekültáradat újraegyesítheti Észak-Afrikát és Európát, ezzel a keresztény kultúrkör és az iszlám világ ismét találkozhat − írja Robert D. Kaplan a The Atlantic honlapján megjelent, How Islam Created Europe c. írásában.
»Európát a történelem folyamán gyakorlatilag az iszlám határozta meg. És most újból meghatározhatja« − írja Kaplan. Az antik korban évszázadokig a Földközi-tenger (a rómaiak által használt kifejezéssel élve Mare Nostrum) és az azt körülvevő területek jelentették Európát, Észak-Afrikát is beleértve, amely a Kr. u. ötödik században inkább számított a kereszténység központjának, mint Itália. Azonban az iszlám gyors térhódítása a 7-8. században Észak-Afrikában lényegében megszüntette a kereszténységet, s ily módon kettéválasztotta a földközi-tengeri térséget, amely inkább határként emelkedett a két »civilizáció« közé, mintsem egyesítette volna azokat. Az elemzésben idézett José Ortega y Gasset spanyol filozófus szerint „az egész európai történelem egy nagy vándorlás volt észak felé«.
A Római Birodalom felbomlását követően az észak felé vándorló germán népek, többek között a gótok, vandálok, frankok egybekovácsolták a nyugati civilizáció maradványait, s a görög és római örökséget csak jóval később fedezték fel újra. Kaplan szerint még több évszázad kellett ahhoz, hogy a modern európai államok létrejöjjenek és továbbfejlődjenek a feudalizmustól a korai modern birodalmakat létrehozó abszolutizmusokon keresztül egészen a nacionalizmusig és a demokráciáig. »Összegezve, Nyugat-Európa északi része azután emelkedett fel, miután az iszlám kettéosztotta a mediterrán térséget.« (...)
A gyarmati függetlenedés időszaka után az Észak-Afrikában kialakult diktatúrák alátámasztották az európai felfogást a kulturális felsőbbségről. A szerző szerint ezen államoknak, amelyeknek az európaiak által meghúzott határai között az embereket fogva tartották, az európaiak anélkül taníthattak az emberi jogokról, hogy a sikertelen demokratikus kísérletek által előidézett migráció lehetőségétől kellett volna tartaniuk. »Pont amiért az araboknál hiányoztak az emberi jogok, az európaiak egyszerre érezték felsőbbrendűnek és biztonságban magukat.«
Kaplan szerint a földrajzi szempontok ismét fontossá válnak, ahogy a »terrorizmus erői és a migráció újraegyesíti a földközi-tengeri medencét, beleértve Észak-Afrikát és Levantét, Európával«. Az öreg kontinens más csoportokat is »elnyelt« már. A keletről érkező népvándorlási hullámok a (kora) középkorban jelentősen érintették Európát: többek között szláv népcsoportok és magyarok telepedtek le Közép- és Kelet-Európában, írja Kaplan. »Azonban azok a népek felvették a kereszténységet, és később megalapították államaikat, (…) Lengyelországtól (…) Bulgáriáig, amelyek képesek voltak alkalmazkodni a fejlődő európai államrendszerekhez.«
Ma muszlimok százezrei − akik nem kívánják felvenni a kereszténységet − szivárognak be a gazdaságilag stagnáló európai államokba, veszélyeztetve a gyenge lábakon álló társadalmi békét.”
„Egyre jobban kezd formát önteni az az elképzelés, hogy európai csapatok jelenjek meg Ukrajnában az oroszok elrettentésére” – jelentette ki az ukrán elnök az Ap Newsnak adott interjújában.
Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója hangsúlyozta, „ez ma az európai kereszténység valósága is”.
Izgalmas nyelvi játéka a német politikának, hogy ott nincs jobboldal. Legfeljebb polgári oldal van, esetleg jobbközép – de ami jobboldali, ami „rechts”, az szörnyű. Kohán Mátyás írása.
Erkölcs van, de érdekek, vágyak, indulatok, hatalmi küzdelmek és más emberi nyomorúságok is léteznek, amelyeket nem lehet kiküszöbölni a világból. Szilvay Gergely írása.
Megtudtuk Szánthó Miklóstól, hogy Donald Trump kiket tart a valódi szövetségeseinek európai politikai szereplők közül. Továbbá annak részleteibe is beavatott minket az Alapjogokért Központ főigazgatója, hogy mi az amerikai elnök békestratégiája.
Az új amerikai külügyminisztérium prioritása nem a progresszív ügyek támogatása lesz.
A főpolgármesternek Wang Mester mesélt az ünnepi szokásokról és a kínai közösség életéről.
