Az az egyoldalúság, amelyet az online sajtó az utóbbi két hétben felmutatott e program értékelése során, már nem világnézetet, hanem tisztánlátást sért.
„Boldog lennék, ha az állam hagyná magától működni a gazdaságot, és nem szólna bele a családtervezésbe. A CSOK e két kívánságomnak épp az ellenkezőjét testesíti meg, a kormány gazdaság- és társadalom-politikájának kiváló esszenciájaként. Az az egyoldalúság azonban, amelyet az online sajtó az utóbbi két hétben felmutatott e program értékelése során, már nem világnézetet, hanem tisztánlátást sért.
A hvg.hu, az Index, az Origo és a 444.hu utóbbi napokban, hetekben született cikkei alapján nézzük a CSOK-kal szembeni talán öt leggyakoribb kritikát!
1. Nem a szegényeket és a rászorulókat segíti
Bevett gyakorlat a szegényeket és a rászorulókat egymás szinonimáiként emlegetni, és rászorulónak tekinteni szinte minden kormányzati program esetében a szegényeket. A tágabb értelemben vett lakáspolitikában biztosan nagy az átfedés e két csoport között, a CSOK-ról azonban messziről ordít, hogy a szegények felkarolásának a hiányát butaság lenne számon kérni rajta. Sokan és régóta hiányolunk egy, a szegényeknek szóló, alaposan kidolgozott, állami/önkormányzati és piaci együttműködéssel megvalósuló, átfogó bérlakásprogramot. Szükség lenne a Gini-együtthatókkal bizonyított társadalmi leszakadás megállítására még a gazdasági növekedés fenntarthatóbbá tétele érdekében is. Súlyos céltévesztés azonban a CSOK szabályozásában szereplő igénybevételi feltételeket azért kárhoztatni, mert azok kizárják a közmunkásokat, a tartós munkanélkülieket, a mélyszegénységben élőket. Valóban segíteni kell rajtuk, de nem egy olyan egyszeri lakástámogatás kiterjesztésével, amelynek a következményeit (a program demográfiai céljának megfelelően) a 3 gyermek méltó felneveléséhez elégséges jövedelemmel rendelkezők tudják csak vállalni. A CSOK csak a kezdő anyagi lökést adja meg az új otthonban elkezdett élethez, a tartós bentlakás feltételeit már az igénybevevőnek kell biztosítania a legalább 5 tagú család számára. Hogy miért engedi meg a jogszabály, hogy másik lakása is legyen az igénybe vevő családoknak, mi sem értjük, de egyértelmű, hogy a CSOK igazi rászorulói a jövedelemmel rendelkező gyermekvállalók. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy »másodkörös« hatásaiban a CSOK a szegények számára is hozhat előnyöket. A használt lakások árának (alább a kritikusok által sérelmezett) csökkenése például bizonyos ingatlanpiaci szegmensekben javíthat is azok helyzetén (csakúgy, mint a kisebb összegű CSOK lehetőségek), akik emberhez méltóbb használt lakásba költöznének. A lényeg azonban az, hogy a CSOK egy lakáspiaci gazdaságélénkítő és demográfiai ösztönző program, és mint ilyen, törvényszerűen a jövedelemmel rendelkezőknél érheti el célját, szociális elemeket ne kérjünk számon rajta!
2. Túlzott eladósodást okoz, egyfajta »új devizahitel«
Azért bájos ez a félelem, mert épp ellentmond az előzőnek. Ha ugyanis a jövedelemmel rendelkezőknek túlzott eladósodást okozhat, mivel járna a jövedelemmel nem rendelkezőknél? Egyébként több banktól is azt halljuk, hogy a második (bankok számára sokkal jövedelmezőbb) 10 millió iránt jóval kisebb az érdeklődés, mint az első 10 millió iránt. Ez persze önmagában nem jelenti azt, hogy aki CSOK-ot vesz igénybe, ne tudná túlvállalni magát egy hozzá felvett lakáshitellel. A CSOK-os hitel kockázatának alacsony szinten tartásáról azonban több sajátossága is elég jól gondoskodik. A kamattámogatott hitelek nem teljesítési aránya Magyarországon mindössze 3,9%, szemben az összes lakáshitel 18,8%-os NPL-rátájával, és az új kamattámogatott hitel még a korábbiaknál is kisebb anyagi terhet ró a felvevőjére. A kamattámogatott hitel törlesztőrészlete a maximális 10 milliós összeg és a szintén maximális 25 éves futamidő mellett negyedszázadon keresztül havi 47 ezer forint lesz a kamattámogatás nélkül ma átlagosan vállalt csaknem 60 ezer forinttal szemben. A kamattámogatott hitel kamata emellett változatlan (3%) marad a teljes futamidő alatt. Persze ezzel is meg lehet csúszni, egy túlzott (általunk egyébként nem várt) hitelboom megállítására azonban az MNB egy éve működő adósságfék-korlátai (50%-os jövedelemarányos törlesztés és 80%-os hitelfedezeti arány) minden további nélkül alkalmasak. Ami pedig az első 10 milliót illeti, ennél a szabályoknak köszönhetően csak előre vállalt gyermekkel tudjuk túlvállalni magunkat. A gyermekszámot érintő túlvállalás előfordulási valószínűsége érzésünk szerint messze elmarad a korábbi túlzott hitelfelvételtől, mégpedig a gyermekvállalás személyesebb, egzisztenciális, nem kifejezetten pénzügyi jellege miatt.”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az öngól is gól.
Mondjuk, ebben túl sok újdonság nincsen.
Ma már mindenki számára világos, hogy az ukránoktól minden szál a Tiszához vezet.
Magyar Péter pártja eltörölné a rezsicsökkentést, a védett benzinárakat, ami havonta több tízezer forint plusz kiadást jelentene a családok számára.
Egy friss kutatás szerint a helyzet kezd kicsúszni a családok kezéből.
A Vissza a mederbe oldal által közölt felvételből kiderül, hogy voltak olyan pillanatok, hogy szinte „megerőszakolta” a barátnőjét.
A német gazdaság történetének egyik legdrámaibb fordulata zajlik: a hagyományos ipari megrendelések összeomlása miatt a korábbi civil óriásvállalatok, köztük az autóipar szereplői, tömegesen állnak át fegyvergyártásra. Németország harcra készül.
Be kellene tartani az EU-val kötött szerződést, mely szerint kötelesek vagytok Szlovákia és hazánk irányába átengedni az orosz kőolajat.
