A rendőrség előállította K. Endrét
Hamis tanúzásra febujtással vádolják.

Több mint 91,8 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le eddig az MNB-ügy nyomozásában, amelyet az ügyészség vezetője pályafutása legnagyobb volumenű ügyének nevezett. A hatóságok jelenleg 97 személyt, 36 céget és 11 magántőkealapot vizsgálnak.

A magyar kriminalisztika egyik legnagyobb volumenű ügyének nevezte az úgynevezett MNB-ügyet a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője azon a pénteki háttérbeszélgetésen, amelyet a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) és a Központi Nyomozó Főügyészség szervezett az ügy aktuális állásáról. A hatóságok közlése szerint eddig több mint 91,8 milliárd forint értékben foglaltak le vagyontárgyakat, miközben a pénzmosási szálon már 97 személy, 36 gazdasági társaság és 11 magántőkealap került a nyomozók látókörébe.

A háttérbeszélgetésen a rendőrség részéről Jeney Áron dandártábornok, a KR NNI igazgatója, valamint Kiss István Zoltán, a Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztályának vezetője vett részt. Az ügyészséget dr. Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, valamint dr. Vokó Annamária osztályvezető ügyész, az MNB-ügyre létrehozott ügyészi csoport vezetője képviselte.

A hatóságok tájékoztatása szerint az MNB-ügyként ismertté vált nyomozások több bűncselekményi szálon futnak, köztük hűtlen kezelés és pénzmosás miatt. A pénzmosási ügyben eddig 91 milliárd 830 millió forint értékben foglaltak le vagyontárgyakat.
A nyomozók jelenleg 97 személyt, 36 gazdasági társaságot és 11 magántőkealapot vizsgálnak. Elhangzott, hogy akad olyan cég, amelyhez önmagában 117 bankszámla kapcsolódik. A hatóságok hangsúlyozták: az eddig látókörbe került személyek között nincs olyan, aki mentelmi joggal rendelkezne.
Dr. Vokó Annamária elmondta, hogy csütörtökön és szerdán több helyszínen hajtottak végre lefoglalásokat. Összesen 17 jogi személy esetében foglaltak le papíralapú és elektronikus dokumentumokat. Az ügyészi csoport vezetője szerint a begyűjtött elektronikus adatmennyiség meghaladja a tíz terabájtot, ami önmagában is jól mutatja az ügy méretét és összetettségét.
Ezt is ajánljuk a témában
Hamis tanúzásra febujtással vádolják.

A lefoglalt dokumentumok mennyisége miatt a nyomozásba további szervezeteket is bevontak. Dr. Fürcht Pál közölte, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakemberei is részt vesznek a munkában. A főügyész hangsúlyozta:
Amilyen eszköz létezik, azt be fogjuk vetni az ügyben. Az én életemben – volumenét tekintve – ez a legnagyobb ügy.”
A nyomozás előrehaladását szerinte jelentősen segíti az új büntetőeljárási törvény terhelti együttműködésre vonatkozó szabályozása is. Mint fogalmazott:
"A választások óta meglepő számunkra, hogy nagyon sok pentitó jelentkezik."
Az egyik legtöbbször felmerülő kérdés az volt, hogy miért nem történt még látványos kényszerintézkedés vagy gyanúsítotti kihallgatás az ügyben. Dr. Fürcht Pál szerint ennek elsősorban nyomozástaktikai okai vannak - mint mondta, "az elkapkodott csapás könnyen félrecsúszik".
A főügyész elmagyarázta: amennyiben valakit meggyanúsítanak, a törvény alapján bizonyos adatokat és iratokat át kell adni számára. Emiatt a hatóságoknak érdekük, hogy a gyanúsítás előtt a lehető legtöbb bizonyítékot megszerezzék, csökkentve annak esélyét, hogy később dokumentumok vagy egyéb bizonyítékok eltűnjenek.
A háttérbeszélgetés egyik legfontosabb kérdése arra vonatkozott, érte-e bármilyen politikai nyomás a nyomozóhatóságokat az ügy során a Fidesz kormányzat vagy annak csatolt részei felől. Erre mind Jeney Áron, mind dr. Fürcht Pál egyértelmű választ adott.
Kijelentették, hogy az MNB-ügyként ismert nyomozások során semmilye kormányzati ráhatás, korrupciós kísérlet, hátráltatási szándék vagy bármilyen más befolyásolási próbálkozás sem a Fidesz-kormányzat, sem állami tisztviselők, politikusok vagy háttéremberek részéről nem történt.
Arra a kérdésre, hogy a választások után változott-e valami a nyomozások környezetében, a főügyész úgy fogalmazott: bizonyos ügyekben érzékelhető változás következett be a tanúk együttműködésében.
Mint mondta, csökkent a „nem tudom”, „nem emlékszem” típusú vallomások száma, miközben nőtt azoké, akik részletesebb információkat osztanak meg a hatóságokkal.
A nyomozóhatóságok szerint ugyanakkor az ügy még mindig rendkívül összetett, a lefoglalt dokumentumok és adatok feldolgozása hosszú időt vehet igénybe. A pénteki tájékoztatón elhangzottak alapján azonban az MNB-ügy vizsgálata továbbra is teljes erővel zajlik, és a hatóságok minden rendelkezésükre álló eszközt be kívánnak vetni a tényállás feltárása érdekében.
* * *
Nyitókép: Kovács Attila