„Amiről Cory Doctorow ír, az annyira fontos, hogy nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az idősebbek, a harmincas-negyvenesek – pláne az ennél is korosabbak – már elvesztették a szabadság kontra magánélet csatát, hagyták, hogy a fejük fölött épüljön ki a mindent látó szem, a Kis Testvér. Marcus egy olyan generáció hangja, amelynek még vannak elveik, és ehhez informatikai tudás is társul, utolsó partizánok ők a bitek erdejében. (Nem véletlen, hogy az eredetiben két olyan legendás alak írt előszót, mint a 26 évesen pár éve öngyilkosságba menekült, brilliáns Aaron Schwartz és az örökmozgó hacker, Jacob Appelbaum. Hősök lennének ők egy szabadságra sokat adó világban, csakúgy, mint M1lk3y. Ide kívánkozik az a gondolat is, hogy ellentétben a borítóval, ez nem egy anarchista regény.)
A regény egyetlen, ámde fájó hibája, hogy bizony a történet nem ért fel a mondanivalóhoz. Végig egyenes vonalú, úgy gurul, mint egy eldobott spulni, nem lep meg és nyűgöz le valami eredeti sztoriszállal. Kevés dolog történik, a stílus pedig nem túl színes, pedig a téma igencsak kívánná.”