Eretnek az, aki hisz Hugh Grant hazugságainak
Vallásról, hitről és választásról veszélyes a nagyközönségnek nyilatkozni vagy akár szónokolni, mert könnyű belefutni abba a hibába, hogy alaptalanul valótlanságokat állítunk.
A történet nagyrészt az Új remény ráncfelvarrott változata, ám sokkal több benne a fordulat, a humor, és akad okunk némi szomorkodásra is.
„A film maga természetesen nem tökéletes, de a lehetőségekhez képest – kötődni kell a klasszikus trilógiához, de jobbat kell alkotni az előzményfilmeknél – pompásan sikerült. Folyamatos visszautalásokat kapunk a klasszikus trilógia egy-egy kultikus helyszínére, történésére, szereplőjére vagy eszközére, de az sem igaz, hogy J.J. Abramsék teljesen hátat fordítottak volna az új trilógiának: legalább két ponton érezhető erős áthallás a Baljós árnyakkal és A klónok támadásával.
A történet nagyrészt az Új remény ráncfelvarrott változata, ám sokkal több benne a fordulat, a humor, és akad okunk némi szomorkodásra is. Persze a fény ismét győzedelmeskedik, és marad reményünk a későbbi küzdelmekre is. Az új karakterek egytől egyig remekek: Poe Dameron az új trilógia vagány és vicces pilótája, megismerjük a dezertőr Finn történetét, a pompás gonosz Kylo Ren hátteréről is egész komoly képet alkothatunk Az ébredő Erőből. Egyvalaki azonban kilóg a sorból: Rey, akinek a sztorijáról szinte semmi nem derül ki – lesz min agyalni 2017-ig, amikor érkezik a nyolcadik epizód.”