„Mohamed nem az európai szocializmus ingatag alapokon álló nyugdíjaira alapozza jövőjét. Ő olyasmibe fektet, amit a szociológusok társadalmi tőkének neveznek. Oly módon tervezi meg visszavonulását, hogy egy tucat gyereket vállal. Ha ezt az életstílust a hitetlenek társadalmi szolgáltatásai finanszírozzák, annál jobb. Aztán, amikor ezek a rendszerek összeomlanak, gyerekei- már akik nem csücsülnek éppen börtönben vagy nem az ISIS kötelékében szolgálnak, majd gondoskodnak róla öreg napjaiban.
Ez a nyugdíjterv sokkal régebbi és sokkal jobban működik az európai modellnél.
Mohamed nem tépelődik túl sokat a jövőn. Még ha nem is születik hat gyereke, mire nyugdíjaskorú lesz, az az európai ország, amelyben él, valószínűleg iszlám ország lesz. És szentül meg van győződve arról, hogy bármilyen fajta törvénykezés uralkodik majd, csak jobb és igazságosabb lehet a hitetlenek rendszerénél.
Az európaiak biztosra veszik, hogy a mohamedek ki fogják egyensúlyozni az elöregedő populációban érzékelhető, a túl sok nyugdíjas és a túl kevés fiatalabb munkaerő közötti demográfiai különbségeket. Ehelyett azonban a mohamedek még nagyobb nyomás alá helyezik a fiatalabb munkavállalókat, akiknek immár nem csak a saját időseiket kell eltartaniuk, hanem több millió Mohamedet, azok számos menyasszonyát és az iszlám nyugdíj biztosítási modellnek megfelelő tizennégy- tizennégy gyereket is.
(...)
Európa, az európai értékek nevében lassan megöli magát. Oly módon próbálja gazdasági berendezkedését védeni, hogy csődbe juttatja azt. Az európai értékek egy öngyilkos paktum részévé váltak. Politikusai beszédeket mondanak, megmagyarázva, miért teszik szükségessé az európai értékek a tömeges muszlim migrációt, és ezeknek a beszédeknek nagyjából annyi értelmük van, mint egy holdkóros öngyilkossága előtt írt búcsúlevelének.
Az iszlám értékek nem egyeztethetők össze az európai értékekkel. Nem csupán a szólás- és vallás szabadság iszlám ellenes, hanem még a jóléti európai állam is. A muszlimok születési aránya azért olyan magas, mert az európaitól gyökeresen eltérő alapállásból tekintenek a jövőre. Az európaiak úgy döntöttek, hogy kevés gyerekük lesz és sok állami szervük, akik vigyáznak majd a gyerekeikre. A muszlimok a sok gyerek és a kevés állami szerv mellett döntöttek. A baloldali amerikaiak által annyira csodált európai értékeknek nincs jövőjük.”
(Daniel Greendfield The Death of Europe című cikkét a Periszkóp fordította le magyarra.)