Újra láttam őt ma reggel a várakozással töltött éjszakák és a nappalok után. Ugyanolyan szép volt mint péntek este mikor elment. Mint 12 éve amikor belebolondultam.
Természetesen tele vagyok szomorúsággal. Ezt a kis győzelmet nektek adom, de nagyon rövid lesz ezt ígérem. Tudom, hogy velünk lesz minden nap, és találkozunk majd a szabad lelkek paradicsomában, ahová ti nem kaptok bebocsátást.
Ketten maradtunk a fiammal, de erősebbek vagyunk a világ minden hadseregénél.
Nincs is több időm, amit rátok fecsérelhetnék, mert oda kell mennem Melvilhez, aki most ébred a délutáni alvásából. Pont 17 hónapos és uzsonnázni fog, mint minden nap. Azután elmegyünk játszani, mint minden nap és ez a kisfiú egész életében legyőz majd benneteket azzal, hogy boldog és szabad lesz. Mert nem, nem kapjátok meg az ő gyűlöletét sem.”