Nem, Miniszterelnök Úr, azt nem lehet, hogy a „lehető legrövidebb időn belül” zavarjuk őket haza. Megilleti őket is az emberi bánásmód, a jóhiszeműség, az ártatlanság vélelme. És megilleti őket a segítség – egy esély felkínálása: ilyen és ilyen feltételekkel maradhat, új életet kezdhet.
A feltételek persze fontosak! Mit bír az ország (a miénk és bármelyik másik, vagy éppen az Unió), mit kell a bebocsátást kérőnek teljesíteni, vállalni – nem utolsósorban pedig mivel jár, ha nem teljesülnek ezek a vállalások. Világos, egyértelmű rend kell. De olyan, amiben ott van az esély az egyén boldogulására is – a befogadó közösség érdekei, normái, elvárásai, lehetőségei szerint.”