„A részvétel politikai alapvetése a kormány részéről, hogy az Iszlám Állam szélsőséges (terror-) szervezet az ellen a nyugati világ ellen intézett támadást, amelynek Magyarország is a részét képezi; továbbá célkeresztjébe vette és irtja a közel-keleti keresztény közösségeket, akiket nekünk, európaiaknak erkölcsi kötelességünk megvédeni. Oda kell tehát menni és meg kell semmisíteni az IÁ-t, és ebben szövetségeseink oldalán nekünk is szerepet kell vállalnunk. Kevésbé hangsúlyosan, de az indoklásban megjelenik az érdekalapú logika is, hiszen a Molnak értékes olajüzletei vannak Kurdisztánban.
Eddig világosnak tűnik a dolog, mint a nap, s egy jól nevelt atlantista mintapolgár ezzel talán meg is elégszik. Akik viszont a valóságot szeretnék látni, jobb ha tudják: egy ilyen bevetés nem a légüres térben, az időszámítás kezdetén történik, hanem egy vészterhes örökséget hordozó közegben. Épp az az Egyesült Államok küldte ugyanis a felkérést hazánknak, amelynek elhibázott, intervenciós háborúkkal, pusztítással tarkított geopolitikai kísérletei tették az iszlám radikalizációjának melegágyává a Közel-Keletet. Az IÁ ma javarészt olyan zsákmányolt fegyverekkel harcol, amelyeket Amerika szállított az általa megsemmisített iraki állam helyén összetákolt új rezsimnek, amely aztán az első kihívásra majdnem összeomlott. Ezek a fegyverek fenyegetik majd a kiküldendő magyar katonákat is, és amikor az iszlamisták rájönnek, hogy kik vannak ott, akár dönthetnek úgy is – és erre a bevándorlók áradata kitűnő lehetőséget kínál –, hogy a hátországban hajtsanak végre terrorellencsapást.