„A Kouachi fivéreket ismerték a hatóságok: miért nem tudták megakadályozni a támadásokat?
A francia törvények megtiltják, hogy a rendőri szervek ellenőrzés alatt tartsanak büntetésüket letöltött személyeket, hacsak erre a bíróság utasítást nem ad. Szabályozásunk jól kezelte a hetvenes évektől a kilencvenes évekig a néhány tucat embert érintő terrorizmus kérdését, de már nem alkalmas a nagyságrendekkel súlyosabb probléma megoldására. Elhárítószolgálatunk ötezer emberének kell ellátnia az antiterrorizmussal, a kémelhárítással, a nemzetközi szervezett bűnözéssel kapcsolatos feladatokat. Ez a létszám nem elég a terrorizmus szempontjából veszélyesnek tartott ezer ember szemmel tartására: 15 ezer rendőr kellene a folyamatos megfigyeléshez.
Az sem segített, hogy a terrorista testvérpár szerepelt az amerikai repüléstilalmi listán?
Az amerikai »no fly« listára több tízezer nevet vettek fel, sokszor olyan helyesírással, amely a nem angolszász szolgálatok számára lehetetlenné teszi az adatok felhasználását. Így Chérif Kouachi ezen a listán Shareef Kwashiként szerepelt. Még az amerikaiak is elvesznek saját adatdzsungelükben. Volt, hogy a lajstromon szereplők beléphettek az Egyesült Államokba, és ártatlanokat letartóztattak, mert nevük hasonlított valamelyik gyanús személyéhez.”