Egy Európai Ügyészség szigorúan csak az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében tevékenykedhet, más, akár több országot érintő vagy nemzetközi bűncselekményre nem lehet hatásköre. Interjú.
„Ha már szóba került az Európai Ügyészség, mi a véleménye erről? Mennyire aktuális ez a kérdés napjainkban, hiszen a kilencvenes években megálmodott intézmény, melynek alapjait a Corpus Juris fektette le, nagyon sokáig vita tárgya volt. A Lisszaboni Szerződés viszont az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét újra elővette, és megteremtette az Európai Ügyészség felállításának lehetőségét.
A Lisszaboni Szerződés 86. cikke a már meglévő »Eurojust-ból« tartja létrehozandónak az Európai Ügyészséget. A cikk értelmében hatásköre kiterjedne – részben az Europollal együttműködve – az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőinek felderítésére, ennek érdekében a nyomozás lefolytatására, a vádemelésre és a vádképviseletre a tagállamok bíróságai előtt. Így már nem koordinatív szervként működne. Létrehozatala hatalmas vitákat váltott ki, melynek hátterében nem az anyagi jogi és nem is az eljárási kérdések állnak, hanem sokkal inkább az a fő kérdés, mennyire menjünk tovább az európai integrációban. Ahogy korábban is elhangzott, vajon egy föderalista, vagy egy annál szorosabb együttműködésen alapuló Európa a cél.
Magyarország legfőbb ügyészének mi a véleménye az Európai Ügyészség felállításáról?
Megítélésem szerint egy Európai Ügyészség szigorúan csak az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében tevékenykedhet, más, akár több országot érintő vagy nemzetközi bűncselekményre nem lehet hatásköre. Ennek meghaladása ugyanis a nemzeti szuverenitásokat már oly mértékben érintené, melynek nincs meg az alapja a Lisszaboni Szerződésben, illetve más uniós dokumentumokban.
Amennyiben létrejön az Európai Ügyészség, milyen szervezeti megoldásokban gondolkodik Európa?
Az Európai Ügyészség körül még rengeteg a bizonytalanság, a vitás pont, több a kérdés, mint a válasz. Office-típusú legyen, vagy se, a delegált tagállami ügyész/ügyészek csak az európai pénzügyi érdekek védelmében járjanak el, vagy hazai ügyészként is a mindennapok jogalkalmazásában? Valószínű, hogy az utóbbi álláspont győz majd, de ebben az esetben nehéz feladat elé állítja a delegált európai ügyészt ez a kettősség.”
Eli Sharabi megdöbbentő őszinteséggel beszélt a Mandiner újságírójának, arról a 16 hónapról, amely során szó szerint a földi poklot élte át.
Tényleg komolyan gondolja, hogy az Európai Unió a következő két évre fedezni fogja Ukrajna pénzügyi szükségleteit.
A tiszás jelölt-jelöltek elsősorban az a felső réteg, amely nemcsak politikai ambíciókkal rendelkezik, de amelynek Magyarországon kisebb vagyonkája, tehát valamekkora szabadsága és mozgástere is van hozzá, hogy belépjen a politikába.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai mindent igazolnak.
Magyarországgal másképp bánnak, mint Lengyelországgal.
Erős Gábor reméli, csak egy csatát veszítettek, nem a háborút.
Egymás után húzza a rövidebbet az angol címvédő.
