Viktor és Donald

„A konzervatívok családi viszálya nem most kezdődött. Norvégiában konzervatív kormány van, az illetékes miniszter mégis az Unió szankcióit sürgeti a magyar vezetés jogtiprásával szemben. Persze, államtitkári szinten ki is oktattuk európai modorból. Hálából, hogy a norvég pénzekből hozzánk is érkezik, »sértett«, »komolytalan« »hőbörgőnek« neveztük a norvég minisztert. De Vivian Reding uniós biztost is előszeretettel osztották ki itthoni kereszténydemokrata párttársai a magyar kormányt ért kritikái miatt.

Kérdés: több örömük lesz-e az új európai vezetésben? A baloldali Martin Schulz és a konzervatív Juncker egyike sem nevezhető az orbáni módszerek barátjának. Orbán helyében immár Tuskért sem tenném tűzbe a kezem. Szijjártó Péter kötelező lelkesedéssel »Magyarország sikerének« nevezte Tusk, amúgy egyhangú megválasztását, ami »Magyarország számára előnyös«. Igaza van. Az országnak előnyös. Orbánnak kevésbé. De hát, végül is melyik a fontosabb?”