„Ismerik azt a viccet, hogy honnét tudod, ha valaki vegán? Szól az majd magától! Így van ez a fanatikusan lelkes kapitalistákkal is, akik nem bírják ki, hogy véleményükkel szóban és írásban ne árasszák el a világot. A legrosszabb pedig az, amikor csillogó szemmel munkáról és termelékenységről papolnak. Ilyen ostobaságokat legutóbb akkor kellett végighallgatnia a világnak, amikor a munka hőse, Alekszej Sztahanov 1935-ben egy 5 óra 45 perces műszak alatt, 14-szer túlteljesítve az előírt kvótát, 102 tonna szenet bányászott ki.
Sztahanov annyit nem bányászott, de legalább tényleg volt csákány a kezében. A kapitalizmus rajongói ezt nem mondhatják el magukról, sőt, a magyarok még azt sem, hogy legalább egyszer kockáztatták volna saját vállalkozással a pénzüket, ami nélkül a kapitalista olyan, mint a negyvenéves szűz. Ők, mint az egykori kommunista pártfunkcionáriusok, arról szeretnek beszélni, hogy másnak mennyit és hogy kellene dolgoznia. Nem a munkát, mint az önmegvalósítás eszközét istenítik, nem arról beszélnek, hogy milyen jó érzés képet festeni, gyárat alapítani vagy befuttatni egy boltot, hanem csak a fárasztó számokat sorolják, humor és emberség nélkül.”