Was ist los? – Németország béna kacsaként nézi a fejleményeket
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
Olyan családról beszélünk, amelynek komoly „érdemei” voltak a zsidók és németek gazdasági megsemmisítésében. Interjú.
„- A történelmi legendák velünk élnek, így az, amit legutóbb Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter írt: »1944 és 1956 között nem védtük meg közel egymillió zsidó, német és magyar városlakónkat«. Az ismert toposz: csak a német megszállás után »nem védtük meg« a polgárokat.
- A történet attól igazán szép, hogy Matolcsy Györgynek pontosan tudnia kell: hazudik. Olyan családról beszélünk, amelynek komoly »érdemei« voltak a zsidók és németek gazdasági megsemmisítésében. »Akikről szívesen lemondtunk volt: negyedmillió erdélyi zsidó« - mondta ezt 1940 decemberében, az Erdélyt Magyarországhoz csatoló II. Bécsi döntés után Matolcsy Mátyás, a mai miniszter nagybátyja. Persze a vagyonukról, kulturális kincseikről nem szívesen mondott volna le. Ennél szörnyűbb halálos ítéletet a nemzet felett kevesen mondtak, mint Matolcsy Mátyás. Matolcsy György tudja, hogy hazudik, hiszen saját családja tagjai követtek el mindent e népcsoportok pénzügyi likvidálása érdekében. Hozzá kell tenni: Matolcsy Mátyás komoly közgazdasági tudományos munkát is végzett, ő honosította meg Magyarországon az élelmiszerkosár kifejezést, bátyja pedig orvosként ingyen gyógyított. Az biztos, hogy nem saját kasszára dolgoztak, lelkes, a faj szeretetétől fűtött emberek voltak, akik egy rossz gondolkodás rabjai lettek. (...)
- Az Ön logikája szerint tehát a jobboldal a kommunista bűnök feltárásában érdekelt. Akkor miért a Fidesz-kormány a legpasszívabb ebben a kérdésben?
- Bár beszélni nem lehet róla, de mindenki tudja, hogy a király meztelen. A mai kormányban - miniszteri és államtitkári szint szerint - legalább öt embernek volt MSZMP-tagkönyve, és néhányan ennél jobban is kötődtek az államszocializmus valamely szervéhez, mondjuk a titkosszolgálathoz. Bírósági ítélet szól az egyik miniszterről, miszerint: »Azt a valós tényt, hogy Martonyi János jelentés adott és jelentett, nem lehet abban a hamis színben feltüntetni, hogy ügynök lett volna«. És ez csak a jéghegy csúcsa. Sok ember bukna le, például a Nádasdi fedőnevű személy, felkent ikonokról derülne ki, hogy mondjuk a nemzet sportolója körül kialakított nimbusz csak mese.”