Lesz sivatag Magyarországon? – a szakértő szerint drasztikus beavatkozás kell

A szakember szerint változtatni kell a vízgazdálkodáson.

A változások robbanásszerű gyorsasággal történnek, és a legtöbb visszafordíthatatlan.
A 160 kutató közreműködésével készült Globális Billenési Pontok Jelentés néhány héttel a brazíliai Amazonas térségében megrendezésre kerülő COP30 klímacsúcs előtt látott napvilágot. A Portfolio cikke szerint a dokumentum a legújabb tudományos eredményeket összegzi a visszafordíthatatlan éghajlati fordulópontok meghatározásával kapcsolatban, és
komoly figyelmeztetést fogalmaz meg.
A kutatók szerint az Amazonas esőerdő ökoszisztémája akár 1,5 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés esetén is összeomolhat, ha az erdőirtások jelenlegi üteme folytatódik – ez a korábbi előrejelzéseknél alacsonyabb határértéket jelent.
Ugyancsak veszélyben lehet az Atlanti-óceán északi áramlási rendszere (AMOC), amely kulcsszerepet játszik Észak-Európa viszonylag enyhe téli időjárásának fenntartásában.
A változások most rendkívül gyorsan zajlanak, és tragikus következményekkel járnak a Föld éghajlatára és élővilágára nézve”
– mondta Tim Lenton, az Exeteri Egyetem klímakutatója, a tanulmány vezető szerzője.
Ezt is ajánljuk a témában
A szakember szerint változtatni kell a vízgazdálkodáson.
Lenton ugyanakkor pozitív fejleményként említette, hogy a fosszilis energiahordozók visszaszorítása terén előrelépés tapasztalható: az Ember nevű független szervezet adatai alapján a megújuló energiaforrások idén először több villamos energiát termeltek, mint a szén.
A tudósok felszólították a novemberi COP30 csúcstalálkozó résztvevőit, hogy tegyenek határozottabb lépéseket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Megdöbbentőnek nevezték, milyen ütemben változik a természet állapota: az ENSZ és az EU tudományos szervezeteinek mérései szerint a globális átlaghőmérséklet
már 1,3–1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.
Az elmúlt két esztendő volt a legmelegebb időszak a mérések kezdete óta. A tengeri hőhullámok a korallzátonyok 84 százalékát kifehéredésig, sőt egyes esetekben teljes pusztulásig károsították – holott ezek a zátonyok a tengeri élőlények negyedének biztosítanak élőhelyet.
A szakértők szerint a korallzátonyok helyreállításához a globális felmelegedést vissza kellene szorítani, hogy a hőmérséklet legfeljebb 1 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti átlagot. A jelenlegi nemzeti klímapolitikák alapján azonban a Föld pályája továbbra is körülbelül 3,1 Celsius-fokos felmelegedés felé mutat ebben az évszázadban – olvasható a cikkben.
Fotó: Ferenc Isza/AFP/illusztráció