amelyet Domonkos László újságíró egy moszkvai könyvesboltban megvásárolt, majd pedig egy évvel később én is megvettem, amikor egy Gulag-táborok feltérképezését célzó projekt kapcsán Moszkvában jártam. Ekkor kezdődött el az ügyintézés, a kapcsolatfelvétel, hogy magyar nyelven is ki lehessen adni. Nem volt mindegy az sem, hogy ki lesz az, aki lefordítja, s egyáltalán le tudja-e pontosan fordítani az eredeti szöveget.
Mint tudjuk, ez kiválóan sikerült, köszönhetően Goretity Józsefnek. Milyen következtetéseket vonhat le a történész az új információk birtokában?
Fontos tisztázni azt, hogy ez a szöveg egy napló, illetve memoár: egy szubjektív forrás, nem pedig hivatalos jelentés.
Korábbi forrásanyagokkal összevetve juthatunk esetleg eddig nem feltárt, nem alátámasztott összefüggésekhez.
Ebben az esetben inkább arról beszélhetünk, hogy Szerov szemszögéből ismerhetjük meg az általa leírt eseményeket, személyes megjegyzései által kapunk rálátást egy-egy történetre. Érdekes tehát olvasni és tanulmányozni a KGB elnökének gondolkodásmódját, felkészültségét. Látni az állambiztonsági szerveken belüli belső harcokat, intrikákat; illetve az sem érdektelen, hogy ő milyennek látta Sztálint, miként tudta kezelni a beszélgetéseiket, a találkozásaikat. Lehet továbbá olvasni a bevetésekről, az akciókról, illetve azok előkészítéséről, háttérmunkálatairól is. Ezek nem csak érdekes olvasmányok, hanem hozzájárulnak a KGB és az elődszervezetei működésének megismeréséhez is.