„Még Beckenbauer is megemlítette a német tévében, hogy hoppá, a Fradi vezeti a csoportot!” – Lisztes Krisztián a Mandinernek

Knézy Jenő legendássá vált közvetítéséből idézzük: „Nyilas, még ez is jó, még ez is, Lisztes, lődd már be! Bent vaaan. Emberek, vezet a Ferencváros. Bent van, Te jó ég! Bravó. Nagyszerű a támadás, gyönyörű a középre adás, ez az átlépés szenzációs és Lisztes estében is bekotorja. Nagyon nagy gól. Sporttörténelmi gól a Bajnokok Ligájában, az első magyar gól. Lisztes Krisztián.”

Napra pontosan 30 éve történt… Hányszor hallotta a fenti idézetet?

Magamtól nem sokszor néztem vissza a gólt, de hála istennek sokszor jön velem szembe. Szurkolók mutatták például, hogy ez a csengőhangjuk. Ikonikus mondatokká váltak Knézy Jenő szavai a magyar labdarúgás történetében, mert az volt az első magyar Bajnokok Ligája-gól. Mindig jó érzés fog el, ha visszagondolok rá, büszke vagyok a csapatunkra, a teljesítményünkre. Nagyon örülök, hogy részese lehettem ennek a Fradi történelmében is meghatározó fejezetnek.

Milyen pillanatok maradtak meg a fejében, szívében?

A szurkolók már akkor is szép számban kísértek el bennünket idegenbe, és tisztán előttem vannak a gólom utáni pillanatok is. Örökre megmarad, amikor kifutottunk a drukkerekhez a kapu mellé.

Hatvan métert futottam fel a támadással, hosszan vettem át a labdát, de végül belőttem, aztán önkéntelenül sprinteltem ki hozzájuk. Ilyenkor küzd az ember a légszomjjal, alig kap levegőt, a csapattársak is a nyakába zuhannak, úgyhogy kellett néhány perc, hogy magamhoz térjek az önkívületi állapotból. Ha a fiam gólt lő majd a nemzetközi kupában, hasonló élmény lesz.

Lisztes: Az a társaság győztes típusú játékosokból állt

Hogy emlékszik vissza a körülményekre: a szakadó esőre, az emberelőnyre, az ellenfél kapufájára, majd a kihagyott hazai tizenegyesre?

Előtte nem volt benne a levegőben ez az eredmény, mert rengeteg sérültünk volt. Szűcs Misit például akkor hívtuk vissza Óbudáról, a kispadon utánpótlásból érkező fiatalok ültek, Simon Tibi eltörte a kezét, szóval az előjelek nem voltak pozitívak. Részletesen felkészültünk a svájciakból, talán mi jobban, mint ők belőlünk, de nem úgy mentünk ki, hogy ebből 3–0-s Fradi-győzelem lehet. A fociban azonban minden meccsen más lehet meghatározó: ilyen egy kiállítás vagy kihagyott tizenegyes.

Jöttek Vincze Ottó ikonikus góljai, le sem tudták rántani, Hajdu Attila kivédett büntetője, és olyan energiák szabadultak fel, amit előre nem lehet kiszámítani. Jó példa erre az ír–magyar vb-selejtező, ahol hatalmas fordulat következett be a kiállítás után, és egy megnyert mérkőzésből lett döntetlen. Egy focimeccsen történhetnek ilyenek. Mi akkor és ott éltünk az adódó lehetőséggel.

A 3–3-as Üllői úti visszavágó is sokáig emlékezetesre sikerült.

Őszinte focit játszott mind a két csapat. Emlékszem, havas volt a pálya, oda-vissza rohantunk, potyogtak a gólok, szerencsére nekem ott is sikerült betalálnom. Az a társaság egyébként is győztes típusú játékosokból állt: megvolt bennünk az eltökéltség, a becsvágy, a küzdőszellem, és nem mellékesen nagyon jó elegyet alkottunk. Voltak a csapatban saját nevelésű futballisták, akik erősítették a klub iránt érzett elszántságot, és minden nap égett bennünk a bizonyítási vágy. Ottó is jó példa erre: Svájcból jött haza, és a Grasshoppers ellen éppen Zürichben tudott bizonyítani a korábbi kritikusainak.

Mekkora lökést adott önnek és a pályafutásának ez a gól?

Ezek a pillanatok nagyon sokat jelentenek az embernek önbizalom, elismertség és megbecsülés szempontjából is. Stuttgartban akkoriban nem nagyon foglalkoztak a magyar klubfocival, de azt tudták, hogy a BL-ben letettük a névjegyünket.

A helyén kezeltük azt a győzelmet, de a siker akkor is sok erőt és pozitív energiát adott.

Nem sokon múlt most, hogy ismét ott legyen a csapat a BL főtábláján, igaz, az Európa-ligában is hasonló szintű ellenfelekre készülhet.

Kiegyenlített csaták várnak ránk az ősszel, de így tudunk fejlődni. Nem véletlen, hogy hetedik éve ott vagyunk, és egyedüliként képviseljük Magyarországot a nemzetközi porondon. Közben persze drukkolunk a többi magyar csapatnak is, hogy átélhesse ezt az élményt, és büszkék vagyunk rá, hogy nekünk sorozatban sikerül odaérni a legjobbak közé. Szuper lenne ismét megélni a kupatavaszt, erre meg is van minden esélyünk, biztosan nagyon szoros csatákat láthatunk majd ősszel. Nincsenek nagy meglepetések az európai kupákban, mindenki a legapróbb részletekig fel tud készülni a másikból. Az utolsó pillanatban csak egy banánhéjon csúsztunk el a Qarabag ellen, a BL sem sokon múlt, az El-ben abszolút bizakodóak lehetünk.

Nem tagadom, jó érzés megélni a Fradi nemzetközi góljait, a fiam hazatérésével pedig még erősebb ez az érzelmi töltet. Szülőként, volt játékosként ez még inkább fokozza az érzelmeimet.

Fotó: fradi.hu