Eljött az elszámoltatás ideje a magyar fociban – nincs több nyitott kérdés, tiszta vizet öntött a pohárba az államtitkárság

Az államilag elismert labdarúgó akadémiával rendelkező klubokra vonatkozó követelmények címmel rendezett sajtótájékoztatót a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézettel (NSMI) közösen, melyen Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár mellett Szalai Ádám, a magyar válogatott egykori csapatkapitánya, a nemzeti együttes jelenlegi segédedzője, egyben az NSMI módszertani igazgató-helyettese tájékoztatta az újságírókat az úgynevezett fiatalszabályról. Utóbbi arra vonatkozik, hogy a bajnokság során 2004-ben vagy később született labdarúgókat kell annyi percig a pályán tartani, ameddig azt előzetesen a klubok vállalták.

Nyitó beszédében Schimdt leszögezte: nagyon szigorúan tekintenek minden állami forrás felhasználására, és ezt a szemléletet szerették volna bevezetni a labdarúgó akadémiák esetében is, melyek programjáért az NSMI felel. Kiemelte: 2024. január 1-től határozatlan idejű szerződés él ezekkel az utánpótlás-nevelő intézményekkel, amire azért volt szükség, hogy ne kelljen éveket várni, ha valamiért közbe kellene avatkozni – például egy akadémiát kizárni, ha nem teljesít.

A 86-szoros válogatott Szalai felidézte, azóta, hogy 2023 júliusában kinevezték módszertani igazgató-helyettesnek, 51 „bennfentessel” ült le, köztük olyanokkal, akik hosszú ideje résztvevői a hazai futballéletnek. „Őszinte véleményekre voltam kíváncsi” – fogalmazott. A 2023–2024-es idényben nemzetközi, de régiós szinten is nagyon kevés fiatal szerepelt az élvonalbeli bajnokságban. A 25 ezer játékpercet a következő évadban sikerült felemelniük 37 ezerre, a most kezdődött bajnokságban ezt további 10-15 százalékkal szeretnék növelni, tehát akadémiánként átlagban másfél-két 2004-ben, vagy utána született futballistát kell játszatni. 

Nincs több pardon az állami támogatások felhasználásában

A korábbi kiváló támadó hangsúlyozta, az ösztönző rendszerről, más néven a produktivitás ezen formájáról már a tavalyi év elején tájékoztatták az egyesületeket, minden megbeszélés kézfogással zárult, tehát senkinek a torkán nem akarják most lenyomni ezeket a fiatalokra vonatkozó játékperceket. 

– magyarázta Szalai Ádám, aki azt is megerősítette, már az előző bajnokság végén tisztában volt minden klub azzal, hogy öt magyart kell szerepeltetnie mostantól.

Itt érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy van a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) ajánlása, amely 4+1-es szabályként is ismert. E szerint minden NB I-es csapatban minden meccsen öt magyarnak pályán kell lennie egyszerre, akik közül egy U21-es fiatal (2005. január 1. után születettnek). Aki ezt nem tartja be, az kevesebb éves támogatást kap az MLSZ-től. 

A másik szabály pedig az NSMI-é, amely a Fizz Liga hét, kiemelt akadémiát működtető klubjánál – 

• DVSC, 
• DVTK, 
• FTC, 
• MTK, 
• Kisvárda, 
• Puskás Akadémia, 
• ETO FC Győr 

– a „fiatalpercekhez” köti az állami támogatás egy részét, és ezeknek a játékperceknek emelték meg most a számát 10-15 százalékkal.

Az államtitkár úgy véli, hogy egyébként is 

Elhangzott többek között az is, hogy a produktivitás az akadémiák működtetéshez szükséges állami támogatáson felüli plusz dotáció 50 százalékát fedi le jelenleg. Ez azt jelenti, hogy a hét NB I-es és két NB II-es kiemelt akadémia a sportszakmai támogatás felét veszíti el abban az esetben, ha nem teljesíti a fiatalokra vonatkozó vállalt percszámot. A másik 50 százalékot a hiedelemmel ellentétben ugyanakkor megkapják ezek a klubok az év elején. 

– nyomatékosította Szalai. 

„Meglepésként senkit nem érhetett ez, minden más állítás nem felel meg a valóságnak” – vette át a szót ismét Schmidt Ádám, aki azt is kiemelte, hogy Szalai Ádámék járják az országot, évente 450 eseményen vannak jelen.

 Mesterséges bajnokság a magyar

A magyar válogatott egykori csapatkapitánya elismerte, hogy ezekkel az intézkedésekkel mesterséges bajnokságot kreáltak. Azt azonban cáfolta, hogy ezek hatással is lennének a versenyhelyzetre. 

– érvelt Szalai, majd aláhúzta: nem tökéletes még a rendszer, de így kell a legjobbat, legtöbbet kihozni belőle. „Ha megnézzük az elmúlt öt évet, körülbelül 53-54 magyar játékos igazolt külföldre, ebből 46 ingyen, míg a maradékot 13,2 millió euróért adták el. Hátul vagyunk ebben a rangsorban, nagy a lemaradásunk a régióhoz képest” – erősített rá.

16 perc alatt megegyeztek a Fradival

Schmidt felhozta azt is, hogy némileg meglepődve olvasták a reakciókat. Az egyik klubét különösen furcsának találták, mivel angol és spanyol nyelven is felajánlották a sportigazgatójának, hogy elmagyarázzák neki a szabályokat. Arra a kérdésre pedig, hogy történt-e bármilyen módosítás az eredeti szabályon egyes klubvezetők, így a Ferencváros elnökének felháborodása miatt, egyértelmű nemmel felelt.

– mondta Schmidt Ádám.

A sportért felelős államtitkár szerint inkább abban legyen érdekelt mindegyik hazai klub, hogy ne olyan országokból igazoljon játékost százmilliókért, mint mondjuk Szlovénia, hanem ösztönözve érezze magát, hogy magyar fiatalokból oldja meg a keret feltöltését. Ez közös érdek – fűzte hozzá. 

Véleményt olyan egyszerű kinyilvánítani manapság, mint teát készíteni – folytatta Szalai, aki szerint nincs abban semmi kivetnivaló, ha az emberek beszélnek, kommunikációt folytatnak erről. Ezután felhívta a figyelmet arra is, hogy

Egy akadémia már elveszítette a státuszát

Schmidt Ádám beszámolt arról is, hogy mindenki tudta, mit kell teljesítenie, mi várható el tőle, hiszen kétezer-húsz óta működik ez a program, az akkor még tíz kiemelt akadémia pedig elegendő időt kapott arra, hogy szemléletet váltson. Később megerősítette, hogy a szombathelyi Illés Akadémia azóta elveszítette ezt a kiemelt státuszát, mert nem felelt meg a jogszabályban meghatározott kritériumoknak.

„Az Újpesttel pedig már régóta egyeztetünk, hogy be kívánnak-e lépni az akadémiai programba. Most erre egyelőre ők nemet mondtak” – közölte.

A két szakember azzal zárta a mondandóját, hogy nem érzik össztűz alatt magukat, szigorításról szó sincs, de nyitott kérdések sincsenek, csak lefektetett, szerződésben rögzített feltételek, amelyeket kézfogással pecsételtek meg. Nem az van, hogy 10 ezer fiatalperchez kötötték a támogatást. Ez a rendszer inkább egy lehetőség, egy prémium, amellyel élni lehet. 

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor (illusztráció)