„A fiam a mennyből a pokolba került!” – a horrorsérülést szenvedő Szatmári Csaba édesapja a Mandinernek (VIDEÓ)

2025. február 04. 09:19

A DVTK–Újpest meccs szó szerint a diósgyőriek kiváló védőjéről szólt. Szatmári Csaba az 56. percben látványos lövéssel egyenlített, majd 10 perc múlva le kellett cserélni, miután rendkívül súlyos sérülést szenvedett. A korábbi olimpiai válogatott védő, idősebb Szatmári Csaba a helyszínen figyelte, ahogy fiát hordágyon levitték a pályáról.

2025. február 04. 09:19
KACZVINSZKI Dominik; SZATMÁRI Csaba
Vámos Tamás
Vámos Tamás

Ifjabb Szatmári Csaba már csak azért is nagy örömmel készülődhetett az Újpest elleni bajnokira, mert a tavaszi szezon folytatása előtt nem sokkal hosszabbította meg 2027 nyaráig a szerződését a diósgyőri klubbal, ráadásul a rangadót nem csak az édesapja, idősebb Szatmári Csaba, hanem a felesége, Daniella, valamint két kisgyermeke, az 5 éves Noel és a 3 esztendős Elena is a helyszínen tekintette meg. Biztosak lehetünk benne, a család sohasem felejti el a szombati találkozót: a hórihorgas védő először egyenlített, majd nem sokkal később mentő szállította el a DVTK-stadionból. A Mandinernek idősebb Szatmári Csaba idézi fel, hogy a fia (az ő szavaival élve) hogyan jutott a mennyből a pokolba.

Ezt is ajánljuk a témában

Kezdjük a leglényegesebbel: milyen állapotban van a fia a horrorsérülését követően?

A körülményekhez képest már jobban van. Vasárnap meg is műtötték, hétfőn kivették a lábából a csövet, kapott egy műanyaggipszet, és ha minden jól alakul, szerdán már haza is mehet. Nemrég beszéltem vele, a hangja teljesen nyugodt volt, innentől kezdve irány a gyógyulás! Az orvosok utasítása szerint hat hétig nem állhat a lábára, majd újabb hat hét rehabilitációt követően kezdheti el az edzéseket.

Szó szerint katartikus élményeket élhetett át az Újpest elleni meccsen: az 56. percben Csaba először látványos lövéssel egyenlített, majd 10 perc múlva érkezett az újonc Kaczvinszki Dominik, akinek a belépőjét követően gyermeke bokatörést és bokaszalag-szakadást szenvedett.

Pont ugyanezt említettem az ismerőseimnek: ilyen sportág a futball! 

A fiam az egyik percben a mennyben érezhette magát, miután a kapásgólja után az egész stadion őt ünnepelte, majd 10 percre rá onnan a pokolba jutott.

Miként élte meg a lelátóról a történteket?

Először azt sem tudtam, hogy folytathatja-e a karrierjét. A hazai kispad mögött ültem, és az eset éppen velünk szemben, a túloldalon történt. Már az első pillanatban sejtettem, hogy nagy a baj, hiszen Csabi nem egy nyafogós srác, viszont az újpesti játékos belépője után nem sokkal már a földet ütötte a fájdalmában. 

Majd mikor már a vendégek is a mentőért kiabáltak, összeszorult a szívem. A tehetetlenség volt a legrosszabb, valamint hogy a két unokám, az 5 éves Noel és a 3 éves Elena is élőben látták az eseményeket.

A menyemmel egyből az öltözőkhöz rohantunk: én összepakoltam Csabi ruháját, telefonját, addig pedig Daniella már a mentőben ült a férje mellett.

Mit mesélt Csaba, hogyan történt a sérülés? A tévéfelvétel alapján nem lehetett pontosan érzékelni, hogy ekkora a baj, Káprály játékvezető is először csak sárga lapot adott Kaczvinszkinek.

Én azóta már többször visszanéztem az esetet: Csaba egy csínes labdát kapott, miközben a bal lábára támaszkodott. Az újpesti srác ekkor csúszott be oldalról, akinek a combja ütközött a boka fölötti résszel, ráadásul mindezt maga alá gyűrte. 

Abszolút nem volt benne szándékosság: amikor vasárnap este bementem Csabához a kórházba, éppen akkor beszéltek telefonon. Dominikot lelkileg alaposan megviselték a történtek, amit meg is értek: nyilván ő sem így képzelte el az NB I-es bemutatkozását.

Ön is említette: az esetet követően még abban sem volt biztos, hogy a fia folytathatja-e a karrierjét? Most már azért valamivel derűsebben látja a helyzetet?

Abszolút! Tudja, mi az érdekes az egészben? A legismertebb videómegosztó éppen néhány nappal ezelőtt dobta fel nekem azt a jelenetet, amikor egy Honvéd–Ferencváros mérkőzésen Mátyus János – szintén abszolút vétlenül – eltörte Csertői Aurél lábát. A szerencse a szerencsétlenségben, hogy Csabinak nem a bokája, hanem a szárkapocscsontja törött el, amely jóval gyorsabban gyógyul. Azóta már láttam egy felvételt a sérült testrészről: hét csavarral rögzítették. Ebből hat csavar élete végéig a lábában marad...

Az ominózus sérülés 3:29-nél látható

Önnel történt hasonló eset a pályafutása során?

Az ilyet sohasem felejti el az ember: egy 2001-es Debrecen–Sopron meccsen rossz ütemben csúsztam be, az ellenfél ráesett a térdemre, amely után elszakadt a keresztszalagom. 2002 februárjában műtöttek meg, de emlékszem, az az évem el is úszott, majd azért, hogy játékba lendüljek, fél szezont az akkor másodosztályú Nyíregyházában töltöttem, de utána visszatérhettem a Lokihoz.

Egyébként mit szólt a DVTK őszi remekléséhez, a dobogós helyezéshez, amelynek a fia is kulcsfigurája volt? A sportnapilap osztályzatai alapján az őszi szezon álomcsapatába is bekerült.

Természetesen nagyon boldog voltam. Öröm volt a csapatnak szurkolni, amiatt pedig különösen elégedett voltam, hogy Csabát az elmúlt három és fél évben abszolút befogadták Diósgyőrben, amelyet remek teljesítménnyel hálált meg. Egyébként minden meccs után kikéri a véleményemet, én pedig őszintén, néha nagyon kritikusan elmondom a benyomásaimat. Előfordult már, hogy emiatt egy hétig nem beszéltünk egymással, de nincs ezzel gond: előbb-utóbb úgyis mindig belátja, hogy igazam volt.

id. SZATMÁRI Csaba
Idősebb Szatmári Csaba fia súlyos sérülése után már nyugodtan tekint a jövőbe / Fotó: dehir.hu

Mint a Debreceni VSC négyszeres bajnok legendája, miként fogadta, hogy a Loki magabiztos győzelemmel kezdte a tavaszi folytatást, ráadásul éppen az ősi rivális, Nyíregyháza ellen?

Ez a győzelem nagyon kellett a csapatnak, és remélem, ad akkora lökést, hogy a minimális célt, a bennmaradást kiharcolják.

Eszébe jut néha, hogy jövőre lesz 30 éve, hogy részt vett az atlantai olimpián, amelyen olyan játékosokból álló csapatokkal, mint a Didával, Rivaldóval, Bebetóval, Ronaldóval felálló Brazíliával, valamint a Babayaróval, Amunikével Okochával és Kanuval megerősített Nigériával mérkőztek meg?

Már akkor, 1996-ban azt mondogattuk egymásnak: ezeket a mérkőzéseket életünk végéig nem felejtjük el! Az a szép az egészben, hogy még mindig itt vannak előttem ezek a meccsek, olyan, mintha csak tegnap játszottuk le volna őket. Éppen a múltkor beszélgettünk Sándor Tamással arról, hogy mindketten 2008 decemberében hagytuk abba a profi pályafutásunkat, azóta pedig lassan már felnő egy újabb generáció.

Kissé eltűnt a nyilvánosság elől: mivel foglalkozik jelenleg?

Hajdú-Bihar vármegye egyik tehetséggondozó központjában, Balmazújvárosban vagyok utánpótlás szakmai vezető. Tíz edzővel dolgozunk együtt, az ő munkájukat koordinálom. Szép álom lenne, ha a Loki kezdőcsapatában egyszer újra hat-nyolc saját nevelésű játékos léphetne pályára – csak úgy, mint a mi időnkben. De hát ma már nem ezt a világot éljük. Azt hiszem, ez már csak egy álom marad...

Nyitókép: Ifjabb Szatmári Csabának már mosolyogni is van kedve / Fotó: dvtk.eu

 

 

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
oldesz
2025. február 04. 19:46
HA valaki 12 hét múlva eddzhet, az NEM horrosdsérülés. Egy átlagnál alig komolyabb prosztaműtét után is legalább három hónapot ki kell hagyni. És ott senki nem beszél szörnyű tragédiáról. Szörnyű tragédia az olyan kettős lábtörés, ami miatt vége a pályafutásnak. Kattintásvadész címadás volt.
Bicsike
2025. február 04. 09:24
Kedves Vámos Tamás. Mi a retkes kurva anyád az a horror sérülés? Vagy ez olyan mint a nem láttuk jönni, a bréking, a döbbenetes és társai? Anyátok picsája!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!