A hazai gyeplabdázás a politikai rendszerek játékszereként sínylődött.
Hiánypótló könyvet írt a magyar gyeplabdázás történetéről Szabó Viktor. A történész azt is megvizsgálta, hogyan hatottak a különböző ideológiájú politikai rendszerek a játék megítélésére. Meglepő lehet, de már az ókori görögök is űztek a gyeplabdához hasonló sportágat. A modern gyeplabdázás aztán Angliából indult világhódító útjára. Szabó Viktor szerint a britek már 1861-ben gyeplabdáztak, itthon pedig
1897-ben tett közzé kiáltványt a Magyar Athletikai Club (MAC) nevű egyesület, amely a tornával szemben angolszász labdajátékokat próbált népszerűsíteni.
Ezt is ajánljuk a témában
376. Ennyi elhunytat temettek el az 1956-os forradalom alatt és közvetlenül utána a Fiumei úti sírkert 21-es parcellájában. Fegyverrel harcoló forradalmárok, a népharag miatt meglincselt ÁVH-sok és ártatlan civilek is ide kerültek. Szabó Viktor történésszel beszélgettünk az 1982-ben csaknem felszámolt parcelláról.
A vádat, hogy a gyeplabda úri sport, már ekkor megkapta a sportág, méghozzá a pozíciójukat féltő tornászoktól. Szabó Viktor kutatása szerint az első hivatalos gyeplabda-mérkőzést 1907-ben játszották Magyarországon, méghozzá két bécsi együttes Pozsonyban (ez a két gárda pedig néhány nappal később Budapesten is megmérkőzött). Aztán a tornászoknak igaza lett, hiszen a költségigényes gyeplabda az arisztokraták, nagypolgárok kedvelt sportágává vált,
„jelentősnek mondható volt az egy csapatra jutó grófok és más előkelőségek száma”
– teszi hozzá a történész, aki szerint némi meglepetésre a Tanácsköztársaság ideje alatt Kun Béláék nem elbántak a sportággal, hanem éppen ellenkezőleg, kiemelt státuszt élvezett. Szabó Viktor szerint ennek is ideológiai magyarázata van: „A gyeplabdát vegyes csapatokban is játsszák, tehát nők és férfiak egyszerre. Erre erősítettek rá a kommunisták 1919-ben, mondván, a gyeplabda a legszebb példája a férfiak és nők egyenlőségének. Mint ahogy egy plakáton írták,
a két nem tagjai tökéletesen kiegészítik egymást, ezzel is bizonyítva a korábban fennálló különbségtétel oktalanságát.
Ezt is ajánljuk a témában
Szocreál tárgyak kerülnek kalapács alá csütörtökön este a Pintér Aukciós Ház online árverésén. A kommunizmus nagyságát hirdető festményekre, szobrokra és plakátokra befektetők és kincsvadászok egyaránt licitálnak.
A Tanácsköztársaság bukása után ismét ideológiáktól mentesen játszották a gyeplabdát itthon, jobbára a nagypolgári réteg. Gróf Bethlen István miniszterelnök fia is gyeplabdázott, de azt is tudni lehet, ennek a játéknak hódolt ifjabb Horthy Miklós is, a kormányzó pedig rendszeresen kijárt a fia mérkőzéseire. A gyeplabdázók szövetsége 1924-ben alakult, öt évvel később rendezték az első hazai bajnokságot, 1936-ban, a berlini olimpián pedig az előkelőnek mondható 7. helyen végzett a férfiválogatott. A II. világháború után
Rákosi Mátyásék Kun Béláékkal szemben már nem kértek az úri huncutságnak tartott gyeplabdázásból, a golffal ellentétben nem tiltották be, de szisztematikusan elsorvasztották.
Ezt is ajánljuk a témában
Horthy Miklós kormányzó kellemetlenül érezte magát Hitler méregdrága születésnapi ajándéka láttán, ám az emigráció alatt pénzzé tette volna a Hungária hajót – derül ki egy most felbukkant levélből.
Jellemző módon, a férfi gyeplabdások ott lehettek volna az 1948-as londoni olimpián, ám nem mehettek, itthon pedig azzal indokolták a kommunisták, hogy a sportág nem vonz tömegeket és különben is, az erőviszonyok alapján a hatodik helynél úgysem lennének eredményesebbek… Később feloszlatták a legjelesebb szakosztályokat, 1956-ban már a bajnokságot sem írták ki, a válogatott pedig 1949 és 1958 között egyetlen meccset sem játszott.
Ezt is ajánljuk a témában
Hosszú évek óta egy üres urnatartónál emlékeznek Rákosi Mátyás szimpatizánsai a Farkasréti temetőben, az egykori kommunista pártvezér földi maradványait ugyanis a Mandiner információi szerint elvitték a temetőből. Következzen Rákosi urnájának története, amelynek fedőlapját nem egyszer emberi ürülékkel kenték össze.
A Kádár-rendszerben a tűrt kategóriában szerepelt a sportág, támogatást elvétve kapott. 1980-ban a szovjetek szerették volna, ha a csonka olimpiájukon a magyar gyeplabdások is ott vannak, ám a csapat nem mehetett, helyette inkább egy plusz lovat utaztattak ki a szovjet fővárosba…
Ezt is ajánljuk a témában
Napra pontosan 110 éve született Kádár János, aki 1956. novemberben a szovjetek meghosszabbított kezeként került hatalomra, s akire később – annak ellenére, hogy Nagy Imre és társai halálra ítélésének és kivégzésének egyik fő felelőse volt – sokan mint tapasztalt bölcsre tekintettek, és „Kádár apánk”-ként emlegették. Az egykori pártfőtitkárról Földváryné Kiss Réka történészt, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét kérdeztük.
Szabó Viktor amondó, a gyeplabda periférikus hazai helyzete részben a Kádár-rendszer öröksége, amit sajnos máig nem tudott levetkőzni.
Persze, azóta több más tényező is szerepet játszott, például az, hogy „jelenleg nincs Magyarországon egyetlen olyan műfüves gyeplabdapálya sem, ahol hivatalos nemzetközi találkozókat rendezhetnek. Remélem, javul a sportág hazai helyzete, megítélése, nem közömbös számomra, már csak azért sem, mert én is gyeplabdázom” – összegzett a történész. Nem mellékes, a könyv a Magyar Gyeplabda Szövetség weboldalán ingyenesen letölthető elektronikus formában.
Nyitókép: Horthy Miklós rendszeresen kijárt a hazai gyeplabdameccsekre / Fotó: Fortepan/Bojár Sándor
Nem véletlenül próbálkoznak az ukrán drónok – mutattak rá az elemzők.
Rákosi diktatúrájának újabb borzalmai tárulnak fel, a kitelepítések természetesen az időseket sem kímélték.
Nyolcvan éve nyújtotta be Nagy Imre, a Tildy-kormány kommunista belügyminisztere a németek kitelepítéséről szóló rendelettervezetet a minisztertanácsnak, amelyet egy történelmi jelentőségű vitát követően fogadtak el.
A sok lapító kommunistával ellentétben, jó keresztényként a saját életét kockáztatta az elesettekért.
A posztorbáni forgatókönyvet kár lenne újra lejátszani, már egyszer kipróbáltuk. Az én életem legszebb évei estek erre a 8 rohadt esztendőre. Ungváry Zsolt írása.
Nem sokkal a kezdő sípszó után terelődött oda a téma, hogy hogyan kellene hatékonyabb baloldali tüntetéseket szervezni. Ekkor dobták be Lenint és Kun Bélát, elvégre vannak történelmi receptek, hogy miként lehet a tömeggel ügyesen bánni... Vizvári Soma írása.
Kezdjük ott, hogy Ungváry Krisztián könyveit faltam. Pénzt gyűjtöttünk neki, mert beperelte egy ügynök, akiről leírta, hogy ügynök volt.
Washington példátlan erejű válaszlépést helyezett kilátásba.
Egyre közelebb az olajár-cunami.
