A vádat, hogy a gyeplabda úri sport, már ekkor megkapta a sportág, méghozzá a pozíciójukat féltő tornászoktól. Szabó Viktor kutatása szerint az első hivatalos gyeplabda-mérkőzést 1907-ben játszották Magyarországon, méghozzá két bécsi együttes Pozsonyban (ez a két gárda pedig néhány nappal később Budapesten is megmérkőzött). Aztán a tornászoknak igaza lett, hiszen a költségigényes gyeplabda az arisztokraták, nagypolgárok kedvelt sportágává vált,
„jelentősnek mondható volt az egy csapatra jutó grófok és más előkelőségek száma”
– teszi hozzá a történész, aki szerint némi meglepetésre a Tanácsköztársaság ideje alatt Kun Béláék nem elbántak a sportággal, hanem éppen ellenkezőleg, kiemelt státuszt élvezett. Szabó Viktor szerint ennek is ideológiai magyarázata van: „A gyeplabdát vegyes csapatokban is játsszák, tehát nők és férfiak egyszerre. Erre erősítettek rá a kommunisták 1919-ben, mondván, a gyeplabda a legszebb példája a férfiak és nők egyenlőségének. Mint ahogy egy plakáton írták,
a két nem tagjai tökéletesen kiegészítik egymást, ezzel is bizonyítva a korábban fennálló különbségtétel oktalanságát.