Eddigi pályafutása legfontosabb gólját szerezte?
Igen, nevezhetjük eddigi karrierem legfontosabb találatának.
Ön volt az egyik, akiknek adott esetben be kellett fejeznie az akciót. Hogy jutottunk el odáig onnan, hogy időkérés után akadt némi tanácstalanság?
Egy másik figurát képzeltünk el! Nikinek (Kiss Nikolett, átlövő – a szerk.) kettes beállóban kellett volna lennie, de nem ott volt. Megálltam, hogy odaadjam neki a labdát, visszaléptem, visszakaptam, felnéztem az eredményjelzőre, hogy mennyi idő maradt. Láttam, hogy lőni kell, nálam volt a labda, és örülök, hogy gólt lett belőle.
Finoman szólva sem tartozik az égimeszelők közé. Mennyit látott egyáltalán a kapuból a védekező brazilok takarásában?
Ezzel a magassággal nem sokat láttam a védőktől, érzésre engedtem el a labdát.
Tudtam, hogy a Mareschinek a visszát kell lőni, próbáltam minél jobban a felső sarokra célozni, és boldog vagyok, hogy sikerült.
Elég jól sikerült, kipókhálózta a jobb felső sarkot. Benne volt a kezében ez a mozdulat régóta?
Nem tudom, hogy amiatt volt-e, hogy évek óta játszom a felnőttek között, mindenesetre öröm, hogy győzelmet ért.
Valami előzménye a meccsen is volt, mert korábban átlövésből is eredményes volt. Eufórikus hangulatot okozott a végén, néhány játékostársa megszólalni is alig tud...