Igenis jelentősen csökkenteni kéne az idegenlégiósok számát a fociban – és nem, ez nem rasszizmus

Sokakat kiakasztott a focivébé kapcsán megeresztett fejtegetésem, amelyben azt magyaráztam el a Németh Szilárd versus baloldaliak szájkarete okán, hogy a „fehér” nemcsak „faji” kategória, hanem átvitt értelemben a „nyugati civilizációt” is jelenti (tulajdonképpen szinekdoché). Tehát mindenféle biológiai-etnikai-faji felhang nélkül érthetünk rajta civilizációs kört és kultúrát.

Nos, a jelek szerint még a fő üzenet se ment át sokaknak, mivel a cikket megszokott értelmezési módozataikat követve valamiféle fehér felsőbbrendűség kifejeződésének könyvelték el, holott, ismétlem, pont arról beszéltem, hogy a bőrszín átvitt értelemben kifejezetten nem biológiai-etnikai-faji kategóriákat is kifejezhet.

De akkor megpróbálom egyszerűbben, lokalista jelleggel megírni a probléma lényegét.

A fociban vannak helyi csapatok, régiós csapatok és nemzeti csapatok. Ezek

A falunak fontos a falusi csapat, amiben falusiak játszanak; a régiónak (megyének, városnak) fontos a régiós helyi csapat (Diósgyőr stb.), ami többnyire egy helyi nagyváros csapata, mondjuk a Real Madrid vagy az FC Barcelona, nemzeti szinten meg a nemzeti csapat (bár a spanyoloknál az utóbbi kettő nemzeti jellegű csapat is egyben), ami a helyi csapatok játékosaiból épül fel, kifejezve az össznemzeti identitást.

Azaz ideális esetben legalább nagyrészt helyi játékosokból áll a helyi csapat, és nemzeti játékosokból a nemzeti. Aztán idővel kialakult az idegenlégiósság intézménye, egy-egy kiváló játékos átigazolásával javítani lehetett a csapatok teljesítményét. Ez rendben is van.

A probléma szerintem ott kezdődik, amikor az idegenlégiósság eluralkodik, és a helyi csapatban alig van helyi, a nemzetinek meg mondjuk több mint a fele honosított külföldi (akkor is, ha kapott állampolgárságot, ami legalista megkerülő megoldás). És nem, ez egyáltalán nemcsak akkor probléma, ha egy európai csapat tele van amúgy kiváló afrikai játékossal, hanem akkor is, ha mondjuk a német van tele franciával, a lengyel meg svéddel, az olasz spanyollal, az amerikai meg kanadaival. Jelenleg a falusi csapatok a legintaktabbak „helyi mivolt” szempontjából.

Vannak aztán etnikailag sokszínű országok, régiók, ahol ez nyilván organikusan, idegenlégiósok nélkül is kifejeződik a helyi és nemzeti csapatok összetételében – Trianon okán ilyenek például a szomszédos országok. Ott semmi baj nincs az etnikailag sokszínű csapatokkal, ha nincs túl sok idegenlégiós és honosított.

amikor már a csapat összetétele nem nevezhető helyinek, nemzetinek. Nyilván a definíció-fétisben szenvedő szakértők és kutatók nagy bánatára nincs egyértelmű határ. 

A nyugat-európai országok gyarmatosítás és a részben emiatt érzett lelkiismeret-furdalás miatt felpörgött bevándorlás következtében kialakult kényszerhelyzete meg legyen az ő dolguk. De például

főleg a franciák sajátos nemzettudatát tekintetbe véve, ami tőlem idegen, de nem akarom tőlük elvenni. De mondom, a bevándorlásnak az ügyet bonyolító problémaköre legyen az egykori gyarmattartók baja. (Apropó franciák: azért a laicizé elég jó érv lenne Németh Szilárd számára.)

Szóval engem az is zavar, ha a magyar válogatottban sok az osztrák, vagy a falusiban a szomszéd falubeli. De nyilván a baloldalon ez is rasszizmusnak számít. Sebaj. Szerintem amúgy igenis fontos a biológia, az etnikum – persze egyáltalán nem abszolutista módon, de igenis mindig fontos szervezőerő volt a világban, és ennek így is kell maradnia. Nem vagyok progresszív etnofób és biofób, azaz nem tekintek minden biológiai-etnikai köteléket ördögtől való dolognak (merthogy úgymond azok önkényesek és nem választottak). Az idegenlégiós kérdése persze etnikum kérdése is, de nem csak az. A két szomszéd falu egy etnikum. Persze itt már az odaszületettség hangsúlyozása vagy az ottlakás és a kulturális különbségek hangsúlyozása is kulturális rasszizmus a progresszív szómágia szerint, a kifejezés jelentése ugyanis állandóan bővül. Mindegy.

Az egész kérdéskör lényege

Pont. Ezt az újbaloldal egyébként, mint megjegyeztem, nyugodtan elemezhetné a globál-kapitalista emberkereskedelem, kizsákmányolás és a játékosok tárgyiasítása témakörben. 

Időnként meg afrikaiaknak drukkolok, ha tehetem – többnyire gyarmatosító európaiak ellen.

Nyitókép: Franck Fife/AFP