Kedves Szabó Tímea, Cseh Katka, 444: akkor most elmagyarázzuk, mit jelent még a „fehér” – a bőrszínen túl

Megint kitört a hiszti a baloldalon fehérség-faj-rasszizmus-témakörben, amiért Németh Szilárd kifejezte abbéli örömét, hogy úgymond „fehér, keresztény, európai értékeket képviselő ország lett a világbajnok”.

Szabó Tímea szerint Németh Szilárd „rasszista, ostoba bugris”, Cseh Katka pedig úgy véli „ilyenkor látszik igazán, hogy a Fidesz a saját szalonrasszista univerzumában létezik” – sőt, utóbbi arról is informálta a magyarokat, hogy „Alexandria Ocasio-Cortez, az amerikai baloldal sztárja szerint Messiék Latin-Amerika hősei”. A 444 meg „érdekes adatokat” ajánl Németh Szilárd figyelmébe. Valaki még a miniszterelnöki sajtótájékoztatón is megkérdezte, hogy ugyan miért olyan fontos ez a fehérség-tematika mostanában a magyar jobboldalnak.

Németh Szilárd mindeközben szerintem jókat mulat azon, hogy a baloldalt milyen könnyen lehet triggerelni, hogy mennyire imád felháborodni mindenen, amibe rasszizmust lehet belelátni. Alig várják!

Nos, 2018-ban magam is írtam olyat a francia-horvát vb-döntő okán, hogy: „A francia válogatott összetétele pedig azért el kell, hogy gondolkoztasson minket. A válogatottság alapja persze az állampolgárság, ami többé-kevésbé rendben is van. De mégiscsak furcsa, hogy a francia forradalommal és a felvilágosodás radikális ágával a világot „megajándékozó”, dicsőséges Franciaország válogatottjában erős kisebbségben vannak a ténylegesen franciák. Mintha az egykor nagy nemzet idegenlégiósokat bérelt volna fel, hogy a foci nevű játékot játssza helyettük. A horvátoknál viszont valóban horvátok játszottak. Ha egy válogatottban van egy-kettő más nemzetiségű, az sosem zavart. De ha látványosan más nemzetek, népek fiai fociznak egy nemzet, egy ország saját fiai (beleértve az őshonos nemzetiségeket is) helyett egy válogatottban, az mindig furcsa.” Eme fejtegetésemet máig tartom, hozzátéve, hogy ez az európai („fehér”) nemzetek közti idegenlégióskodásra is vonatkozik.

holott nem az Egyesült Államokban élünk, hanem Közép-Európában. Errefelé elég gyakori a „fehér” nemzetek közti konfliktus is sőt. Tehát hogy melyik népet szeretjük és melyiket nem, az nem „faji” alapú.

Mindenesetre azt nem érti a baloldal meg az „érdekes adatokkal” előálló 444, hogy az „érdekes adatok” lényegtelenek, a Cseh Katka által emlegetett szélsőbalos amerikai AOC megjegyzése pedig nem mond ellent Németh Szilárdénak.

Ugyanis Latin-Amerika jelen formájában a nyugati kultúra része. A Nyugat magja történetileg Európa, de a gyarmatosítások és a terjeszkedés okán mára a Nyugat része az angolszász ágon Észak-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland; és a Nyugat része Latin-Amerika a spanyol-portugál terjeszkedés okán. Valóban, vannak Észak-Amerikában indiánok és feketék is – akik nyugati életvitelt folytatnak, azaz kulturális-civilizációs értelemben „fehérek”.

És van Latin-Amerikának gyarmatosítás előtti kultúrája, ami sajátos ízt ad neki, és büszkén őrzik (ami megmaradt belőle). A Nyugat így többé-kevésbé földrajzilag elterjesztett „európai értékeket” jelent összességében. No nem az EU „alapértékeit”, hanem általánosabb és elvontabb szinten az európai értékvilág és látásmód kiterjesztését. Elvégre Észak-Amerikában angolul, Latin-Amerikában spanyolul és portugálul beszélnek. A fő vallás a kereszténység. És folytathatnám.

Persze ez nem teljesen egyértelmű, vitatható, Samuel Huntington A civilizációk összecsapásában például nem tudja eldönteni, hogy önálló civilizációnak vagy a Nyugat részének tekintse-e Latin-Amerikát, szerinte ez a jövőben dől el. És attól még, hogy egy régió gyarmat volt, nem lesz nyugatos, az európai országok gyarmatainak jórésze nem európaizálódott, nem nyugatosodott el. Észak-Amerika viszont nagyon, Latin-Amerika meg közepesen. Mindez a volt afrikai és ázsiai gyarmatok nagyrészéről nem mondható el. 

Na de. Mivel a nyugati nemzetek bőrszíne több-kevésbé fehér, ezért minden biológiai felsőbbrendűség elvetése mellett lehet a „fehért” a „nyugati” szinonimájaként használni. Akkor is, ha persze természetesen nem igaz, hogy minden nyugati ember fehér, és még ha Latin-Amerika egy része „mesztic” is. Ez lényegtelen. Ahogy az is, hogy a svédek hidrogénszőkék (kivéve, aki nem), az olaszok meg feketék (szőrzetileg). Itt a nagy egész alapján absztrahál a hétköznapi ész, a részletek nem fontosak. 

A „fehér ország” tehát valójában minden biológiai felhang és mások lenézésére nélkül jelenthet „nyugati országot”. Az ázsiaiakra is szoktuk mondani, hogy „sárgák”, „vágott szeműek”, ami írásban talán határeset, de hétköznapi társalgásban szerintem rendben van. Vajon eme, az „ázsiai civilizáció” vagy „ázsiai kultúrák”, „ázsiai emberek” szinonimájaként használt szavak is rasszizmust fejeznek ki csak azért, meg egy fizikai jellemző alapján közelítenek?

Summa summarum: lényegtelen, hogy milyen bőrszínárnyalatokat találunk az argentin csapatban, meg hogy ki mesztic és ki fekete. Egy fizikai összjellemző civilizációs-kulturális hovatartozást is kifejezhet, képzettársítás okán. Ennyi. És nyugati („fehér”) csapatnak drukkolni nem jelenti azt, hogy alsóbbrendűnek tartanánk, lenéznénk az afrikai vagy ázsiai népeket és válogatottjaikat.

csak ehhez absztrahálni kell, bonyolultabban kell gondolkodni az egybitességnél, és ez úgy látszik, a baloldali politikusoknak és megmondóembereknek nehezen megy. Elvonatkoztatás, ilyesmik... Olyan ez, mint amikor a pénzt vasnak hívjuk, holott már a fémpénzeink sem vasból vannak, a papírpénzről nem is beszélve. Van ennek neve is: szinekdoché. 

Mindezt valószínűleg józanabb pillanataikban a baloldaliak is tudják, csak imádnak tudatosan félreérteni és felháborodni.

És bónuszként egy felvetés a baloldal (például a Mérce) számára: mikor fognak arról elmélkedni, hogy a helyi közösséget (népet, nemzetet) képviselő focicsapatok és a nemzeti válogatottak elszakítása a lokális közösségtől, azaz az idegenlégiósok túlsúlyba kerülése a globális neoliberális kapitalizmus megnyilvánulása, amivel fellazítja és kiárusítja a helyi közösségeket? Hogy a fociban uralkodóvá vált játékosvásárlási és honosítási gyakorlat a nemzeti hovatartozás elüzletiesítése és kizsákmányolása? Csak azért kérdezem, mert amúgy állandóan a „globális neoliberális kapitalizmus” gyakorlatait szidják.

Csak hát akkor az, amit addig rasszizmusként szidtak, hirtelen pozitív (kapitalizmusellenes) színben tűnne fel, és nyilván ezt nem akarják.

(Nyitókép: MILLEREAU PHILIPPE / KMSP / KMSP VIA AFP)