Az orosz-ukrán háború fogalomtáraOroszország elnöke, az ország első számú vezetője, aki 1999 óta folyamatosan tölti be az elnöki vagy miniszterelnöki pozíciókat. Legitimitását nem csak az autokratikus hatalom kényszerével, hanem azzal is érte el, hogy az orosz nagyság visszaállítását tűzte ki célul – akár fegyveres eszközökkel.
Előre megjósolták, hogy üzemzavar keletkezhet a százhalombattai finomítóban, miközben Brüsszel egyik szócsöve arról ír, hogy a Trump–Putyin-csúcstalálkozó egyértelműen mutatja, hogy az Egyesült Államok és Oroszország külpolitikai érdekei egy ponton találkoznak. Az EU központjában elfelejtkeztek a saját pazarlásukról.
A német sajtó nagyon kiakadt, amiért az amerikai elnök elbánt az ukrán kedvencükkel. Ők is elővették a „Putyin telebeszélte Trump fejét” mondókát.
Olekszandr Kornijenko szerint az ukránok uniós zászlóval a hátukon halnak meg.
Az amerikai és magyar külügyminiszter létfontosságú gazdasági kérdésekről is tárgyal az Egyesült Államok fővárosában. A Szabad Európa magyar forrása szerint novemberben lesz a budapesti békecsúcs.
Kiadtak egy közös nyilatkozatot. Az orosz–ukrán háború végére azonban így nem lehet pontot tenni.
Deák Dániel elemző forrásaitól úgy értesült, hogy a háttérben zajlik a békecsúcs előkészítése, amit most látunk az információs hadviselés.
Tóth Máté a Mandiner megkeresésére elmondta, hogy szemben azokkal a híresztelésekkel, hogy Magyarország nem a megfelelő ütemben válik le az orosz energiahordozókról, jelentős a hazai kitermelés. Arról nem beszélve, hogy nemcsak az oroszoktól vásárolunk.
Semotiuk elvtárs a Forbesban már az uniós tagságunk elvételével fenyeget.
Mézgáéknál azt éneklik, hogy „van abban valami báj, hogyha kacag a máj”, és bizony a józan olvasó itt sem tud mást tenni. Kínjában csak röhög és röhög. Horváth K. József írása.
A valóság ezúttal sem kegyelmezett, könyörtelenül rátörte az ajtót a Tisza-vezérre. Nem először.
