Az orosz-ukrán háború fogalomtáraOroszország elnöke, az ország első számú vezetője, aki 1999 óta folyamatosan tölti be az elnöki vagy miniszterelnöki pozíciókat. Legitimitását nem csak az autokratikus hatalom kényszerével, hanem azzal is érte el, hogy az orosz nagyság visszaállítását tűzte ki célul – akár fegyveres eszközökkel.
Az amerikai vezető a beszámoló szerint megjegyezte, hogy az oroszországi polgári célpontok elleni közelmúltbeli támadások akadályozzák a békefolyamatot. Trump közölte, hogy ha a háborút mielőbb lezárják, akkor megnyílik a lehetőség a valóban új minőségű amerikai-orosz kapcsolatok kiépítése előtt.
A The New York Times szerint Kijev kritikus hiánnyal néz szembe, mert a Patriot elfogórakétákból kevés készül, a meglévő készletekért pedig több amerikai szövetséges is versenyez.
Eközben Zelenszkij bejelentette a katonák fizetésemelését.
Nyugati elemzők szerint a Kreml a fronton elszenvedett kudarcokat és a romló gazdasági helyzetet egy újabb téli offenzívával próbálhatja ellensúlyozni Ukrajnában.
Dmitro Kuleba szerint az orosz vezetés nem tekinti Európát önálló geopolitikai szereplőnek, ezért nem is hajlandó vele tárgyalni a háború lezárásáról.
A Telegraph szerint a hadjárat már üzemanyaghiányt és ellátási problémákat okoz Putyin erőinek.
A felőrlő hadviselés új fázisába lépett 2026-ra. Kijev olyan autonóm drónrendszereket vetett be, amelyek ellen hatástalan az orosz elektronikus zavarás, ezzel pedig a front mögötti kulcsfontosságú zónát változtatták lángoló csapdává.
A Die Weltwoche szerzője szerint valójában az Európai Unió és a civil szervezetek akarata érvényesülhetett a választáson.
Valós üzenetet látunk vagy a filmszínház újabb fejezetét? Kovács András írása.
A kínai elnök hét év után először látogatott Észak-Koreába, ahol Kim Dzsongun ünnepélyes fogadtatásban részesítette, Peking pedig világossá tette: továbbra is Észak-Korea legfontosabb gazdasági és diplomáciai támasza kíván maradni.
