Az orosz-ukrán háború fogalomtáraOroszország elnöke, az ország első számú vezetője, aki 1999 óta folyamatosan tölti be az elnöki vagy miniszterelnöki pozíciókat. Legitimitását nem csak az autokratikus hatalom kényszerével, hanem azzal is érte el, hogy az orosz nagyság visszaállítását tűzte ki célul – akár fegyveres eszközökkel.
A német szörvetségi kormány szerint az AfD választási sikerei olyan Kreml-barát önkormányzatokat hoznának létre, amelyek képesek lennének késleltetni a válaszlépéseket egy orosz támadás esetén.
„Történelmi értelemben minden a helyére kerül” – véli az orosz elnök.
Az oroszok tisztázták a félreértéseket.
A csendőrök előbb figyelmeztettek, majd bírságoltak.
Az orosz fél szerint elfogadhatatlan a „kijevi rezsim” további fegyverzése, valamint az európai országok „általánosan destabilizáló politikája”, amely eddig is arra törekedett, hogy „stratégiai vereséget” mérjen Oroszországra.
Szokatlan lépés lenne az amerikai kormányzat részéről.
Négyévnyi, Oroszországban eddig inkább apróbb kellemetlenségekkel járó hadakozás után idén nyáron rárúgta az ajtót a hátországra az ukrajnai háború. A gazdasági nehézségek miatt egyre nő azok száma, akik elégedetlenek Vlagyimir Putyin elnökségével, és mielőbb szeretnének véget vetni a harcoknak.
1958 ponton zárt a MOEX, március óta a tőzsdei értéke harmadát elvesztette az ötven legnagyobb orosz vállalat.
Sokan találgatták, mire készül az orosz elnök, miután ötödik éve nem sikerült végső csapást mérnie Ukrajnára, Garri Kaszparov szerint azonban ez egyértelmű.
Az ukránok dróntámadásainak sikerei nem jelentik azt, hogy a fronton is előnybe kerültek volna; az oroszoknak pedig már csak egyetlen dolog számít: megszerezni a Donbaszt. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértővel elemeztük az ötödik éve tartó ukrajnai háború állását.
