Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője szeptember 14-én, Brüsszelben tett bejelentése az európai autóipar számára alapvető változást vetít előre. A berlini Welt am Sonntag lapnak adott interjúban kijelentette: „Megígérem az európaiaknak a belső égésű motorok betiltásának végét.” Ám ez az erős kijelentés nem csupán politikai üzenet, hanem egy lassan három éve tartó vita vadonatúj fejezetét nyithatja meg az Európai Unió klímapolitikájáról és az autóipar jövőjéről. Weber hozzátette, hogy az EPP ősszel konkrét javaslatot terjeszt elő a belső égésű motorok 2035-ös kivezetésére vonatkozó szigorú EU-s betiltási döntés visszavonására, miközben hangsúlyozta, hogy a klímasemlegesség továbbra is prioritás, de az odavezető utat „rugalmasabban kell kezelni”.
Várkonyi Gábor autóipari szakértő az ACEA (Európai Autógyártók Szövetsége, az egyik legfontosabb iparági lobbicsoport) és Ursula von der Leyen közötti, szeptember 12-i tárgyalások kapcsán részletesen kifejtette véleményét. Világosan rámutat arra, hogy az EU láthatóan keresi a kiutat a 2035-ös tiltás szigorú keretei közül, miközben az autóipar érdekeit és a gazdasági realitásokat is figyelembe kell vennie – ezzel még részletesen foglalkozunk a cikkben.
Weber négypontos ígérete
Manfred Weber az interjúban bemutatta az autóipar számára kidolgozott „négypontos európai ígéretét”, amely az ágazat versenyképességének megőrzését és a technológiai innováció előmozdítását célozza. A terv sarokpontjai a következők.
A belső égésű motorok betiltásának visszavonása: Weber szerint a 2023. tavaszi uniós rendelet, amely a személyautók kibocsátásának 100 százalékos csökkentését írja elő 2035-re – gyakorlatilag ellehetetlenítve a belső égésű motorokat –, „ideológiai hibákra” épült. A rendelet felülvizsgálatával az EPP lehetőséget lát arra, hogy rugalmasabb megközelítést alkalmazzon, ami nem zárja ki a hagyományos technológiák, például a plug-in hibridek vagy a hatótávnövelő rendszerek további használatát.