Az Európai Néppárt ősszel javaslatot terjeszt az EP elé a belső égésű motorok 2035-ös teljes uniós betiltásának visszavonására, új irányt nyitva az európai autóipar jövőjéről szóló vitában.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője szeptember 14-én, Brüsszelben tett bejelentése az európai autóipar számára alapvető változást vetít előre. A berlini Welt am Sonntag lapnak adott interjúban kijelentette: „Megígérem az európaiaknak a belső égésű motorok betiltásának végét.” Ám ez az erős kijelentés nem csupán politikai üzenet, hanem egy lassan három éve tartó vita vadonatúj fejezetét nyithatja meg az Európai Unió klímapolitikájáról és az autóipar jövőjéről. Weber hozzátette, hogy az EPP ősszel konkrét javaslatot terjeszt elő a belső égésű motorok 2035-ös kivezetésére vonatkozó szigorú EU-s betiltási döntés visszavonására, miközben hangsúlyozta, hogy a klímasemlegesség továbbra is prioritás, de az odavezető utat „rugalmasabban kell kezelni”.
Várkonyi Gábor autóipari szakértő az ACEA (Európai Autógyártók Szövetsége, az egyik legfontosabb iparági lobbicsoport) és Ursula von der Leyen közötti, szeptember 12-i tárgyalások kapcsán részletesen kifejtette véleményét. Világosan rámutat arra, hogy az EU láthatóan keresi a kiutat a 2035-ös tiltás szigorú keretei közül, miközben az autóipar érdekeit és a gazdasági realitásokat is figyelembe kell vennie – ezzel még részletesen foglalkozunk a cikkben.
Manfred Weber az interjúban bemutatta az autóipar számára kidolgozott „négypontos európai ígéretét”, amely az ágazat versenyképességének megőrzését és a technológiai innováció előmozdítását célozza. A terv sarokpontjai a következők.
A belső égésű motorok betiltásának visszavonása: Weber szerint a 2023. tavaszi uniós rendelet, amely a személyautók kibocsátásának 100 százalékos csökkentését írja elő 2035-re – gyakorlatilag ellehetetlenítve a belső égésű motorokat –, „ideológiai hibákra” épült. A rendelet felülvizsgálatával az EPP lehetőséget lát arra, hogy rugalmasabb megközelítést alkalmazzon, ami nem zárja ki a hagyományos technológiák, például a plug-in hibridek vagy a hatótávnövelő rendszerek további használatát.
Virtuális autóipari egyetem létrehozása: ez a kezdeményezés az oktatás és a kutatás-fejlesztés összekapcsolását célozza, hogy az európai autóipar lépést tarthasson a globális technológiai versennyel, különösen a mesterséges intelligencia (MI) és az önvezető autók terén.
MI-gigagyárak a járműfejlesztésben: Weber az MI-alapú technológiák integrálását szorgalmazza az autóipari fejlesztésekbe, hogy az európai gyártók versenyképesek maradjanak az olyan hatalmas gyártói központokkal szemben, mint Kína vagy az Egyesült Államok.
Kísérleti régiók kijelölése: az új technológiák, például az önvezető autók tesztelésére megadott területek létrehozása lehetőséget biztosítana a gyártóknak, hogy valós körülmények között fejlesszék és próbálják ki innovációikat.
Manfred Weber az interjúban hangsúlyozta, hogy a javaslatok célja nemcsak az autóipari munkahelyek megőrzése, hanem az európai polgárok és dolgozók bizalmának elnyerése is. Kiemelte, hogy
a szigorú klímapolitikai intézkedések helyett a gyakorlati megközelítés erősítheti az EU gazdasági pozícióját és gátat szabhat a populisták térnyerésének.
A francia Valeo autóipari beszállító vezetője, Christophe Périllat javaslata szerint a kibocsátási kvótát 100-ról 90 százalékra kellene csökkenteni, ami lehetővé tenné a plug-in hibridek és más alternatív technológiák további használatát. Ez a javaslat összecseng Weber elképzeléseivel, és egyértelmű jele annak, hogy az autóipar nyomása jelentős hatással van az Unió döntéshozatalára.
Várkonyi Gábor autóipari szakértő a pénteki tárgyalási forduló kapcsán egy részletes bejegyzésében világosan kifejti, hogy az EU láthatóan próbálja elkerülni az arcvesztést, miközben a belső égésű motorok 2035-ös tiltásának felülvizsgálatára készül. Véleménye szerint az ACEA és Ursula von der Leyen közötti találkozó nem hozott áttörést, de két alapvető fontosságú momentum mégis reményt kelt az autóipar számára.
Egyrészt az, hogy a felülvizsgálat időzítése előrébb került. Eredetileg ugyanis csak 2026-ra tervezték a 2035-ös tiltási rendelet felülvizsgálatát, ami a gyakorlati tapasztalatok alapján módosíthatta volna a szabályozást. A legfrissebb hírek szerint azonban erre a felülvizsgálatra még az idén sor kerül. Várkonyi szerint ez egyértelmű jele annak, hogy az EU – az autóipar nyomására – enyhíteni kíván a szigorú tiltáson. „Ha nem így lenne, nem kellene az autóipar nyomására előrébb hozni a felülvizsgálatot” – fogalmaz a szakértő. Bár ez nem garantálja a tiltás teljes átszabását, a jelentős enyhítés valószínűsége nőtt.
További felvetés szerint – mivel a Renault és a Stellantis lobbitevékenysége feltehetően sikerrel járt – az EU vezetése nyitottnak mutatkozik az új, kis méretű, egyszerű elektromos autókra vonatkozó szabályozás bevezetésére. Ez az úgynevezett
európai „kei autó” kategória olyan olcsó, városi közlekedésre optimalizált villanyautókat foglalna magában, amelyek bizonyos szabályozási korlátozások alól felmentést kapnának. Ezek a kocsik duplán számítanának a gyártók CO2-kreditjeibe, a felhasználók számára pedig adókedvezményekkel járnának.
Várkonyi szerint ez a lépés azért örvendetes, mert – végre-valahára – a megfizethető elektromos autók fejlesztését és elterjedését segítheti elő.
A szakértő azonban nem rejti véka alá a kritikai megjegyzését sem. Szerinte az EU-nak végre ki kellene mondania, hogy a belső égésű motorok tiltása „elvi alapon is megoldhatatlan, értelmetlen és káros”. Úgy véli, hogy a CO2-kvóták rendszerének anomáliáit sürgősen rendezni kell, mivel ezek a szabályozások inkább gátolják, mintsem előmozdítják az autóipar fejlődését.
Nincs további vesztegetni való idő
– hangsúlyozza Várkonyi, aki szerint az EU-nak a szabályozáshoz való ragaszkodás helyett végre a kontinens járműiparának megőrzésére kellene koncentrálnia.
Tény és való, a plug-in hibridek és a hatótávnövelő belső égésű megoldások (lásd például a BMW i3-ban egy évtizede is alkalmazott apró benzinmotort) további használata lehetővé tenné, hogy az autógyártók rugalmasabban alkalmazkodjanak a piaci igényekhez, miközben a klímacélokat is szem előtt tartják. Várkonyi szerint az ilyen típusú kompromisszumok elengedhetetlenek ahhoz, hogy az európai autóipar ne veszítse el globális pozícióját.
Az európai autóipar történelmi fordulópont előtt áll. Weber politikai bejelentése pedig előrevetíti, hogy az EU vezetése egyre inkább hajlik az autóipar szempontjainak figyelembevételére, dacára annak, hogy a szeptember 12-i találkozón Ursula von der Leyen látványosan és nyilvánosan nem fújt visszavonulót – még.
Kapcsolódó:
Félmillió munkahely és százmilliárdok forognak kockán, ilyenkor már nem számítanak a magasztos elvek és a politikai lózungok.
Ezek a hírek mozgatták meg leginkább a Mandiner olvasóit pénteken.
Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke szerint az EU bővítéssel kapcsolatos álláspontja igazságtalan.
Szkeptikusak Brüsszelben a német kancellár Ukrajnára vonatkozó tervei kapcsán.
„Egy demokratikus rendszerben a törvényeket nem lehet egy konkrét politikai szereplő közéletből való kiszorításának szándékával megalkotni, különösen nem visszamenőleges hatállyal.”
Egyre nagyobb a káosz Strasbourgban: a tagállamok és az EP képviselői sem tudnak megegyezni a washingtoni tárgyalások részleteiről.
Nem áll jól a szénája a lengyel liberális miniszterelnöknek a jövő évi választások előtt.
Mindenkire egységesen érvényes, minimum 6 százalékos béremelést követelnek a svéd áruházlánc hazai munkavállalói.
