A mai napig nincsen egyértelmű forgatókönyv arra, miképp lehetne gépeinket „klímabarát üzemmódba” helyezni. Az elektromos autók piacán a leglátványosabb a dilemma: ma még nem látni, vajon a vadonatúj energiatárolási rendszereké a jövő, vagy inkább a köztes megoldásoké. A Tesla az előbbire, a Toyota az utóbbira esküszik.
Nyitókép: Shutterstock
***
A klímaváltozás elleni küzdelemben az egyik alapvető probléma az, hogy a szén-dioxid-kibocsátás nélküli zöldenergia-termelés egyelőre leginkább csak villamos energia előállítására képes. Az áramot energiatároló rendszerekben kellene elraktározni, de ezek nem igazán alkalmasak arra, hogy hónapokig költséghatékonyan őrizgessék az energiát, ahogyan mondjuk az üzemanyaggal ez könnyen megoldható. Természetesen gőzerővel folynak a kutatások. Próbálják az energiát hagyományos formájában megfogni, illetve a megújulókból hidrogén előállításával eltárolni, viszont ezzel az eljárással még csak rossz hatásfokkal tudjuk elhelyezni a napsütéses és szeles idők zöldáramát. Ma az elektrokémiai alapú energiatároló rendszerekben látják a tiszta járművekre való átállás útját, a hidrogénhajtás még ritka, és széles körű elterjedése is kétséges.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A kínai gyártók újabb áttörése révén a nátriumion-akkumulátorok a fagyállóságuk és az akár 5–11 perces töltési idejükkel teszik hatékonyabbá az elektromos autózást. A nátriumion-cellák ára az év végére várhatóan 19 dollár/kWh-ra zuhan, ami a 10 ezer töltési ciklusos élettartammal kombinálva radikális fordulatot hozhat a globális zöldátállásban.
Elon Musk vállalatbirodalma egy minden eddiginél hatalmasabb, 20-25 milliárd dolláros hipermodern félvezetőgyártó üzemet hozna létre Texasban, amit az eddigi legnagyobb, nyárra várható részvénykibocsátása finanszírozhatja.
A BYD kilencperces villámtöltési technológiája alapjaiban rajzolja át a globális elektromobilitási piacot. A hazai iparban is fontos, hogy a magyar mérnöki tudásra építő kutatás-fejlesztésre fókuszáljunk.
Az amerikai Nano Nuclear konténerben szállítható, víz nélküli technológiája áttörést ígér az adatközpontok és a nagy ipari létesítmények közvetlen energiaellátásában. Ez a hálózatfüggetlen nukleáris akkumulátor nemcsak a Közel-Keleten, hanem a hazai ipari parkok zöldítésében is szerepet kaphat.
A Planet Budapest 2026 konferencián debütált az a hazai fejlesztésű ónalapú anódtechnológia, amely az energiatárolók kapacitásának megduplázását ígéri. A gyártás során akár 45 százalékos energiamegtakarítást kínáló eljárás iránt már a tengerentúli autógyártók és a kínai óriások is élénken érdeklődnek.
Felejtsük el a gyúlékony lítiumot: megérkezett a papírgyártásban is használt, cellulózrostokból készült, ollóval vágható akkumulátor, amely nem robban fel és teljesen lebomlik. A szingapúri innováció tökéletesen illeszkedik az EU új zöldstratégiájába, így hamarosan európai gyárakban is megjelenhet.
Kiss Zsot azt állítja, a Tisza Párt több kihívóját is lefizette Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsodban-Abaúj-Zemplén vármegyében.
