Németország befektetői sivataggá válhat a költségvetési trükközés miatt

2023. december 08. 20:09

A német költségvetés összeomlása után máris jött az aranykérdés: mi van azokkal a külföldi technológiai vállalatokkal, amelyeknek a Scholz-kormány bőkezű támogatást ígért, ha gyárat építenek? A válasz nagyon súlyos következményekkel járhat.

2023. december 08. 20:09
Révész Béla Ákos
Révész Béla Ákos

A német költségvetési válság akkor tört ki, amikor a legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a Scholz-kormány trükközését a különböző költségvetésen kívüli alapok (kölcsön)pénzeinek tologatásával, átcsoportosításával. A robbanást okozó szikra a Covid19-alapba nyúlkálás lett, onnan ugyanis 60 milliárd eurót akart a kormány a klímaalapba átvarázsolni, vagyis egyik hitelösszegből egy másik hitelzsebbe tuszkolta a pénzt, hogy onnan tudja finanszírozni a zöldátálláshoz szükséges energiaterveket.  

Ez az ötlet bukott meg azzal, hogy Scholz, Lindner pénzügyminiszter és Habeck gazdasági miniszter kezére a bíróság pöröllyel csapott rá, rámutatva: amivel a kormány próbálkozik, az teljesen szembemegy a német alkotmány adósságfékre vonatkozó, egyébként szentenciaként tisztelt passzusaival.  

A kancellár és kollégái hirtelen egy 60 milliárdos hiánnyal szembesültek, amit kétségbeesetten próbálnak eltüntetni, ám maguk sem tudják pontosan, hogyan. 

A tűzoltási kísérletek közben újabb probléma bukkant fel. A német kormány ugyanis éppen a klímaalap pénzeiből ígért óriási állami támogatást két nagy chipgyártó gigásznak, az amerikai Intelnek és a tajvani TSMC-nek, amennyiben gyárat építenek Németországban. Így aztán ez a pénz jelenleg nem is létezik. Ha meghiúsulnak a tervek, és a chipgyárak visszalépnek a megállapodástól, annak beláthatatlan következményei lesznek a német gazdaságra. 

A beruházások beruházása 

Az Intel-beruházás aláírását rengeteg huzavona előzte meg: az amerikai cég az eredeti tervek szerint egy 80 milliárd eurós projektbe vágna bele, ebből az első kör egy 17 milliárdos építkezés lenne. 6,8 milliárdot Németország tett volna bele a büdzsébe, ám amikor a megállapodás megszületett, még nem volt szó horrorisztikus energiaárakról, inflációról és egy elhúzódó lemorzsolódási háborúról sem Ukrajnában.  

A vállalat ezért már 2022 decemberében bejelentette: ideiglenesen elhalasztják a beruházásokat, de folyamatosan figyelemmel kísérik az európai piac és gazdaság alakulását. Közben jelezte Berlinnek, hogy a folyamatot jelentősen felgyorsítaná, ha Németország inkább 10 milliárd euróval szállna be a beruházásba. A Scholz-kormány hosszas gondolkodás után rábólintott a finom zsarolásra, elindítva ezzel a valóban történelminek mondható beruházást.  

Ezt is ajánljuk a témában

Az Intel mellett felbukkant a TSMC is, a tajvani chipgyártó egy 10 milliárd eurós drezdai beruházásról állapodott meg Scholzékkal úgy, hogy 5 milliárdot Németország is beletolna az építkezésbe. Ezzel párhuzamosan a kormány a német Infineonnal, a Bosch-sal és az amerikai GlobalFoundries chipgyártóval is üzletet kötött – valamennyivel úgy, hogy igen bőkezű állami támogatási ígéretekkel ösztönözték a vállalatokat. Olyanokkal, amelyekről éppen most állapította meg a legfelsőbb bíróság, hogy hozzájuk sem lehet nyúlni. 

Kártyavár 

Mindenki, aki részese volt a nagyívű tervezésnek, feszülten figyeli Scholzékat, hogyan próbálnak meg kimászni saját csapdájukból. Abban teljes az egyetértés, hogy amennyiben a finanszírozási problémák miatt kútba esnének a tervek, az Németország befektetői megítélését hosszú időre a mélypontra küldi. 

Sven Schulze, az ellenzéki CDU színeiben politizáló Szász-Anhalt tartomány gazdasági és mezőgazdasági minisztere a Financial Timesnak véleményezte a kialakult helyzetet. Mint mondta:  

Teljes katasztrófa lenne Németország számára. Olyan befektetői kép alakulna ki, amely azt tükrözné, hogy ez egy megbízhatatlan ország. Akkora csapást jelentene, amilyet még nem láttunk a háború utáni történelmünkben.  

Márpedig maga Olaf Scholz sem tud túl optimistán nyilatkozni. Folyamatosan azt hangoztatja, hogy a német chipgyártás beindítása egész Németországnak és Európának is az érdeke, és „nagyon szeretné”, ha minden a tervek szerint haladna.  

Habeck gazdasági miniszter még borúsabban látja a jövőt. Szerinte a kormány kénytelen lesz az állami támogatások listáját újra átnézni, és eldönteni, mely beruházások esetében fogják vissza vagy állítsák le teljesen azokat.  

Lindner pénzügyminiszter közben azzal próbálja meg nyugtatgatni a befektetőket, hogy biztosítja őket: minden olyan megállapodás, amely jogilag már kötelező érvényű, a megbeszéltek szerint halad a maga útján. Példaként a svéd Northvolt akkumulátorgyárat említi, amely 5 milliárdos befektetési tervvel érkezett Németországba, amihez 500 millió eurós hozzájárulást vár. Ezt az összeget még elő tudta teremteni a kormány – éppen jókor ahhoz, hogy valamennyi pozitívumot is fel tudjon mutatni a káoszban.  

Ezt is ajánljuk a témában

Németország Európa ostoba embere  

Csakhogy nem mindenki olyan szerencsés, mint a Northvolt. Lindner mondata azt is előrevetítette, hogy ahol nincsenek gránitba vésve a finanszírozási alapok, ott bizony ugrani fog az állami támogatás. Az Európai Bizottság által tavaly az állami támogatási szabályok értelmében engedélyezett 31 mikroelektronikai projekt közül csak 15 kapott kötelező érvényű megállapodást a finanszírozásra. Nagyobb részük tehát készülhet arra, hogy vagy teljesen önerőből fektet be, vagy hátat fordít Németországnak, és olyan helyet néz ki, ahol a Scholz-csapdához hasonló helyzet még elméletben sem alakulhat ki. 

Az Intel és a TSMC egyelőre nem nyilatkozott arról, mennyire látják rizikósnak a kialakult helyzetet. Utóbbival kapcsolatban annyi kiszivárgott, hogy amennyiben a német kormány megpróbálja csökkenteni az állami támogatást, akkor az egész tárgyalást elölről fogják kezdeni, amennyiben azonban Scholzék úgy döntenek, hogy egyáltalán nem adnak pénzt a beruházáshoz, az egész projektet lemondhatják.  

Mások már nem ennyire diplomatikusak. A hír érthető módon idegessé tette azokat a vállalatokat, amelyek ígéreten kívül eddig nem kaptak mást a német kormánytól. Ők most valamennyien arra várnak, hogy Scholz, Lindner és Habeck kitaláljanak valamit. Túlzott illúzióik nincsenek. Ahogy az egyik chipipari vállalat vezetője fogalmazott dühösen: „Teljes kudarc az egész. Németország nemcsak Európa beteg embere – kiderült, hogy Európa ostobája is”

*** 

Ezt is ajánljuk a témában

 

Fotó: MTI/AP/DPA/Christophe Gateau 

 

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
I feel the earth move under my feet
2023. december 09. 17:06
"A német költségvetés összeomlása után máris jött az aranykérdés:" Aranykérdés... anyám borogass.. aki nem beszél magyarul, az ne írjon újságot magyarul.. magyaroknak..
anegy_
2023. december 09. 14:55
Azért az nem semmi, hogy itt a debil dekások védik a védhetetlent. Mindig kiderül, hogy V.Orbánnak igaza volt, van, és lesz! Hajrá 2/3! Ez a jövő záloga. Csak a Fidesz!
nedudgi
2023. december 09. 14:26
A világ egyik leggazdagabb országa a balos ideológia szorításába 2 év alatt majdnem beleroppant. Mi nem vagyunk ilyen gazdagok, lehet, hogy 2 hónapig se bírnánk.
pollip
2023. december 09. 13:24
Nem értenek hozzá és ott sem voltak. Bajnai megfogalmazása.....
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik