Politikája megbukott, de vele mennek választásba a német Zöldek
Robert Habeck lesz a német Zöldek listavezetője az előrehozott németországi választáson.
A Northvolt beruházása legjobban a Zöldek gazdasági miniszterét, Robert Habecket tette boldoggá.
Miközben Magyarországon agyonpolitizálják és rosszízű ellenzéki kampánytémává próbálják tenni az egyik legnagyobb volumenű, stratégiai jelentőségű beruházást, a debreceni CATL-gyár építését, Európa más részein zöld gazdasági diadalként könyvelik el, ha valahol megtelepszik egy akkumulátorgyártó vállalat.
Emmanuel Macron francia elnök a napokban személyesen vett részt az 5,2 milliárd eurós befektetésű, 2026-ban üzembe álló tajvani ProLogium akkumulátorgyár Dunkerque-ben építendő üzemének alapkőletételén, ezzel is jelezve a projekt stratégiai fontosságát.
Hasonlóan kiemelt projekteknek tartja az akkugyárak építését Németország is, amely szintén a napokban kötötte meg az év beruházási üzletét, ráadásul a zsíros projektet az USA orra elől sikerült elhalásznia.
A német kormány 500 millió euróval támogatja a svéd Northvolt vállalatot, amelyet az Egyesült Államok próbált magához csábítani a Biden-féle, brutális költségvetésű támogatási rendszerrel. Az USA a berlini félmilliárdos hozzájárulási összeget eredetileg tartotta és emelte 850 millió euróra, a Northvolt ennek ellenére – és hosszas gondolkodás után – Németországot választotta, a Scholz-kabinet, az ipari szereplők és az észak-németországi Heide városának legnagyobb megelégedésére. A vállalat ugyanakkor nem zárta még ki egy második üzem építését az Egyesült Államokban, de prioritásnak most az európai gyártást tekintik.
A beruházás pontos költségvetése még nem ismert, miután az Európai Bizottságnak rá kell bólintania a nagyvonalú német állami támogatásra. A 3-5 milliárdos befektetés mellé nyújtandó összeg lesz az első olyan német finanszírozás, amelyet az EU a zöldátállás felgyorsítása érdekében aktivált ideiglenes válság- és átállási keretrendszeréből finanszíroznának. A Biden-féle támogatási rendszerhez hasonló alapnak Németország bőkezű befizetője, így belenyúlni is két kézzel akar, ahogyan tette azt egyébként a tavalyi évben is, még a szabályozás előtt – kisebb pánikrohamot okozva ezzel az Európai Bizottság versenyjogért felelős biztosának. A törvény szerint megengedett az állami támogatás, ám maximum ugyanazt az ösztönző összeget lehet ígérni egy vállalatnak, amelyet egy harmadik ország (az Egyesült Államok) is felkínált. Az, hogy ez a finanszírozási keret a Northvolt esetében alatta marad az USA-énak, csak még édesebbé teszi a győzelmet Robert Habeck gazdasági miniszter számára.
Habeck a beruházás bejelentésekor külön megdicsérte az Európai Bizottságot, amiért az átállási keret aktiválásával egyértelműen utat nyitott a kiemelt jelentőségű európai ipari beruházások felé. „A Northvolttal Németország az európai energia- és közlekedési átalakulás egyik zászlóshajójává válik, ráadásul egy olyan beruházás segítségével, amely több ezer zöld technológiai munkahelyet teremt” – mondta a gazdasági miniszter. Hasonlóan lelkes volt Daniel Günther, az épülő gyárnak otthont adó Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke, aki a rendelkezésre álló pénzügyi forrást az amerikai rendszerre adott méltó válasznak nevezte.
A Northvolt valóban nagypályás vállalat, és a Volkswagen mellett (amely azonban abszurd módon éppen az amerikai támogatási rendszerből szintén szépen profitáló Kanadában épít gigagyárat) talán az egyetlen, amely képes versenybe szállni az ázsiai piaci szereplőkkel. Az új akkumulátorgyár, amely a létező összes engedélyt és jóváhagyást igen gyorsan megkapta, 2026-ban kezdi meg a termelést, tervezetten 60 gigawattórás kapacitással – ez nagyjából 1 millió elektromos jármű ellátásához lesz elegendő évente. Bár ez a teljesítmény óriásinak tűnik, még mindig jócskán lemarad a terület legnagyobb beruházásától, a debreceni CATL-gyártól, amely 100 gigawattórás kapacitással fog működni.
Fotó: Northvolt