Németország 10 milliárd eurós állami támogatást tol bele az amerikai chipgyár építésébe. Scholz kancellár örül, Lindner pénzügyminiszter már nem annyira.
Felépíti az Intel a magdeburgi gigagyárát, amelynek kivitelezése finanszírozási okokból el sem kezdődött. A befagyott amerikai–német projekt újraindítása mindkét fél részéről sok milliárdba kerülő kompromisszumos megoldásokat követelt, a legújabb kori német történelem legnagyobb külföldi beruházásának végeredménye azonban Scholz kancellár szerint világraszóló lesz.
Nagy volt az öröm tavaly tavasszal a Scholz-kabinetben. A kancellár mosolyának jó oka volt: bejelenthette, hogy az Intel Németországban építi fel első európai chipgyárát, ezzel pedig az EU óriási lépést tehet a megálmodott cél felé, és 2030-ra már a globális chipgyártás 20 százalékáért felelhet.
Derűre ború. Az előzetes tervek szerint a magdeburgi félvezetőgyár 17 milliárd eurós beruházás lett volna, 6,8 milliárdos német beruházási támogatással. A belső finanszírozási hozzájárulás Európa csattanós válasza is egyben a Biden-féle protekcionista törvényre, amely az amerikai félvezetőgyártást támogatja több mint 50 milliárd dollárral. Ami azt illeti, az Intel maradéktalanul ki is használta Európa sarokba szorulását: az energiaárak drágulására, az inflációra és a háborús helyzetre hivatkozva finoman megzsarolta Berlint, mondván, miután csak a kezdő költségei 3 milliárd euróval nőnének, elvárja Németországtól, hogy legyen bőkezűbb, és immár minimum 10 milliárd eurós támogatást adjon a beruházásra. Hagyott gondolkodási időt Scholzéknak, de azt is közölte: addig egyetlen kapavágást sem végez a gyár tervezett helyszínén, ameddig nem kap biztosítékot.
A szigorú költségvetési politika legnagyobb híve, Lindner pénzügyminiszter kijelentette: nincs pénz az államkasszában az Intel követelésének kiegyenlítésére, és történelmi beruházás ide, chipgyártó nagyhatalom oda, a gyár csak abban az esetben fog felépülni, ha a racionalitás talaján maradnak a felek. Scholz kancellár azonban felülírta tárcavezetőjének szavait, és kompromisszumos megoldásként kiszivárogtatta: az állami támogatásokkal szemben eleve bizalmatlan, ám a Biden-törvényt hasonló chiptörvénnyel ellensúlyozni kívánó Európai Unió áldásával Németország megadná a kért összeget, cserébe azonban az eredeti beruházás kiterjesztett változatát kéri az Inteltől.
A patthelyzetben a brutálisan megdrágult projekt ellenzői és támogatói is folyamatosan érvekkel és ellenérvekkel bombázták a kancelláriát és a gazdasági minisztériumot. Az Intel vezére, Pat Gelsinger arra mutatott rá, hogy vállalata a beruházással innovációs központot is létrehoz, és a 3000 eredetileg tervezett álláshely mindegyike mellé további ötöt teremt. Vezető német közgazdászoknak azonban sehogy nem jött ki a matek, ők azt hangsúlyozták, hogy az Intel által kért állami támogatás mindenkit beleszámítva munkahelyenként 1 millió eurós támogatást jelent, amely nyilvánvaló őrültség. Ami az álláshelyek számát illeti, azzal érveltek, hogy a tervezett gyár régiójában hagyományosan alacsony a munkanélküliség, sőt még a helyi cégeknek is gondja van a munkaerő-toborzással, így az Intel által kalkulált ötszörös szorzó a valóságban maximum 1,5 lehet. Lindner és a szigorú költségvetés hívei végül arra mutattak rá, hogy Németország sokkal olcsóbban kijön, ha az USA-ból vásárol félvezetőket a saját gyártás helyett.
Azt természetesen még nem tudni, hogy a 2027-ben nyíló Intel-gyár pontosan mekkora lökést fog adni a német, ezzel az európai gazdaságnak, az azonban bizonyos, hogy a jövőben esetlegesen előforduló, a tavalyihoz hasonló chiphiány esetén óriási biztosíték lesz az ellátási láncok tekintetében. Különösen igaz ez a németeknek létfontosságú autóiparra (az Intel máris tárgyal a nagy gyártókkal), amely a legjobban megsínylette a Covid-járványt követő összeomlásból fakadó félvezető-hiányt, így időnként képtelen volt teljesíteni a határidős gyártást és szállítást. (A jelenség annak idején Kecskeméten, a Mercedes-Benz gyárban is felütötte a fejét.) Amennyiben az Intel képes lesz a német gyártóknak megfelelő félvezetőket nagy tömegben gyártani, az komoly garanciát jelent majd a jövőre nézve.
Az ellenkezők azt is hangsúlyozták, hogy az Intelnek – amely eléggé lemaradt a tajvani és a dél-koreai vezető gyártóktól – a tavalyi chipválság enyhülésével létszükségletévé vált a diverzifikáció, így legalább annyira fontos neki az európai terjeszkedés, mint Németországnak.
Habeck gazdasági miniszter és Scholz kancellár azonban már döntöttek: Németország prioritásként kezeli, hogy megszabaduljon az ázsiai beszállítóktól való függőségétől, ezért mindent elkövetnek, hogy az Intel felépítse magdeburgi gyárát. „Nem látom értelmét az adófizetők pénzéből támogatott állami támogatásnak” – ismételgette a pénzügyminiszter, mindez azonban már nem akadályozta Scholz és Pat Gelsinger hétfői berlini találkozóját és egymásba borulását. A most aláírt szerződéstervezet szerint (a véglegest akkor lehet aláírni, ha az Európai Bizottság is rábólint, de ebben az esetben ez borítékolható) az Intel szinte megduplázta a befektetési összeget, vagyis 30 milliárd eurót fektet be, Németország pedig nagyvonalúan 10 milliárd eurós állami támogatással segíti a finanszírozást. A napokban 65. születésnapját ünneplő kancellár méltó ajándékot kapott: történelmi beruházást hozott tető alá.
Fotó: Olaf Scholz német kancellár a 65. születésnapján virágot kap Christian Lindner pénzügyminisztertől
MTI/EPA/Clemens Bilan
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A Vekker legújabb adásában, Húsvéthétfőn egy rendhagyó, lélekemelő beszélgetéssel várja Önöket Gyürky Enikő, vendégével Böjte Csaba ferences rendi szerzetessel. Az ünnep kapcsán a kiengesztelődés fontosságáról és a mindannyiunkban ott rejlő békéről mesél Csaba testvér, aki szerint a szeretet a legfőbb világformáló erő.
Kijöttek a legfrissebb adatok: Magyarország szárnyal, kiderült, miért irigykednek hazánkra az egész Európai Unióban.
Húsvétvasárnap délután két órakor ünnepélyes keretek között nyitja meg kapuit a főváros egyik legfontosabb jelképe, a teljesen megújult Citadella.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Szijjártó Péter lakossági fórumán jártunk. Riportunk.
A Kijev-Brüsszel tengely a lehető leghamarabb felvetetné Ukrajnát az Európai Unióba, ami az EU szétesését jelentené – szögezte le a Mandiner Klubesten, a Várkert Bazárban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A német gazdaság történetének egyik legdrámaibb fordulata zajlik: a hagyományos ipari megrendelések összeomlása miatt a korábbi civil óriásvállalatok, köztük az autóipar szereplői, tömegesen állnak át fegyvergyártásra. Németország harcra készül.
Be kellene tartani az EU-val kötött szerződést, mely szerint kötelesek vagytok Szlovákia és hazánk irányába átengedni az orosz kőolajat.
