Vállalkozások ezrei mennek tönkre Izraelben a háború miatt

2023. november 15. 18:48

A kormány egy Covid-forgatókönyvet vett elő, hogy pénzt pumpáljon a működésképtelenné vált cégekbe, de ahhoz, hogy ez eredményes legyen, Izraelnek gyors győzelemre lenne szüksége.

2023. november 15. 18:48
Révész Béla Ákos

Egyre nagyobb sokk éri az izraeli gazdaságot: a statisztikai hivatal adatai szerint az ottani vállalkozások közül minden harmadik vagy felfüggesztette a tevékenységét, vagy 20 százalékra, illetve még alacsonyabb szintre húzta vissza a kapacitását. A vállalkozások több mint fele minimum 50 százalékos bevételkiesésről számolt be. 

Mindez annak fényében értelmezendő, hogy a háború – amelyet elsöprő támogatás övez izraeli részről – naponta mintegy 260 millió dollárjába kerül a gazdaságnak. 

Benjamin Netanjahu kormánya azt ígéri, mindent megtesz, hogy a gazdaság a konfliktus alatt és miatt ne szenvedjen károkat: ennek a vészforgatókönyvnek az alapját a Covid-járvány idején már jól bevált támogatási rendszer képezi. Ahogy a kormányfő fogalmazott: „A módszer egyértelmű. Kinyitjuk a pénzcsapokat, és mindenhová pumpálunk belőle, ahol szükség van rá.” A miniszterelnök szerint Izrael az elmúlt években olyan izmos, 520 milliárd dolláros gazdaságot épített fel, amely szemrebbenés nélkül ellensúlyozni tudja a háború okozta rendszerkárokat

Fokozódó gondok 

Az már a fegyveres konfliktus kitörése utáni első héten nyilvánvaló volt, hogy a munkaerőpiac a feje tetejére fog állni. A mozgósítás folyamán Izrael néhány nap alatt 350 ezer tartalékost hívott be katonai szolgálatra – ez az ottani munkaerő 8 százaléka, ráadásul minden tizedik ember az ország legjobban termelő ágazatából, a szakképzett munkaerőt nélkülözni nem tudó technológiai szektorból érkezett.  

Súlyos kiesést okoznak a kitelepítések is: Izrael déli és északi részéről 126 ezer civilt telepítettek át a középső területekre, gyakorlatilag néptelenné téve azokat a településeket, amelyek a legkézenfekvőbb célpontjai a Hamász és a libanoni Heszbollah rakétáinak. A legsúlyosabb gazdasági helyzet a Gázához legközelebb eső déli régióban alakult ki, ahol a vállalkozások kétharmada vagy felfüggesztette, vagy csak minimális kapacitással folytatja tevékenységét.  

Összességében a tartalékos szolgálat, az evakuálás és az iskolabezárások miatti kényszerotthonlét miatt 764 ezer izraeli (a teljes munkaerő 18 százaléka) nem dolgozik jelenleg. 

A konfliktus a turizmus mellett a legjobban az egyik legfontosabb ágazatot, az építőipart csapta meg: az építkezések nemcsak a Hamász rakétáinak hatótávolsága miatt álltak le, hanem azért is, mert a területeken zömében palesztin vendégmunkások dolgoztak, akiket a háború kitörése óta senki nem akar foglalkoztatni és látni – különösen nem nehézgépek közelében. 

 

Ezt is ajánljuk a témában

A csomag 
Az izraeli kormány által bemutatott mentőcsomag némileg nagyobb volumenű, mint amit a Covid alatt bevetett az akkori kabinet. Az új rendelkezések értelmében a kormány többek között a havi bevételük minimum 25 százalékát elvesztő cégek esetében fedezi a fix költség 22, illetve a bérköltség 75 százalékát. 

Az izraeli központi bank ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy 10 milliárd sékelnyi (2,6 milliárd dollár) összeget biztosít a bankrendszernek, hogy segítse alacsony kamatozású hitelekhez jutni háború által érintett kisvállalkozásokat. Az intézkedéseket a kkv-szektor természetesen elégedetten vette tudomásul, a nagyvállalatok azonban máris kritizálni kezdték, amiért ők kimaradtak belőle.  

Több szakértő arra mutatott rá, hogy a jelenlegi megoldások pusztán tűzoltásra alkalmasak, hosszabb távon azonban – amennyiben valóban egy elhúzódó háborút látunk – a gazdasági kilátások tovább romlanak. Fokozottan igaz ez annak a tükrében, hogy a kormány egyelőre nem gondolkodik a költségvetés egyes alapjainak áttervezésében. 

Izraelben koalíciós költségvetés működik, amelyben a kormányt alkotó öt párt által a kiemelten támogatandó területek mindegyike benne van: 14 milliárd sékeles (3,6 milliárd dolláros) előirányzat szerepelt benne például az ultraortodox koalíciós erő kérésére a diákok vallásos gyakorlatának ösztönzésére. Érthető módon az ottani közgazdászok többsége arra kéri Netanjahut, hogy „térjen észhez”, és a kormánnyal sürgősen kezdje el a prioritások átgondolását és a koalíciós költségvetés összegeinek átcsoportosítását a gazdaság túlélése érdekében. 

A miniszterelnök mindenesetre optimista. Mint mondta, a támogatási csomag csak a kezdet, és ahogyan az ellenséget legyőzik a katonai akciókban, úgy fogják megnyerni a gazdasági háborút is.  

 

*** 

Ezt is ajánljuk a témában

 

Fotó: 

Izraeli férfi ideiglenesen elköltözik Szderótból 2023. október 15-én, amikor a kormány megkezdi a Gázai övezet határának térségében fekvő dél-izraeli város önkéntes alapú kiürítését az övezet ellen tervezett szárazföldi hadművelet megkezdése előtt. 
MTI/EPA/Martin Divisek


 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.h oldalon.    

Összesen 28 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
drágabolgárúr
2023. november 16. 06:43
Majd fedezik a kiadásokat az elfoglalt Gáza melletti gázmezők bevételeiből. Úgyis ez volt a "háború" valódi tétje.
karakter-2
2023. november 15. 19:19
Csak ide ne gyertek!
connorj
2023. november 15. 16:37
🇮🇱 https://vm.tiktok.com/ZGe1EPdcJ/
powerage
2023. november 15. 14:04
Első körben szerintem Ukrajnának kéne adakoznia az eddig oda küldött pénzből, hiszen Izrael fontosabb. Második körben kíváncsi vagyok mi lesz akkor, ha csökkenteni kell az ultraortodox eltartottak állami támogatását. Nagy balhé lesz, ha csökken. Még nagyobb, ha marad, miközben a dolgozó cégek szopóra vannak állítva. Lesz itt még ajvékolás rendesen.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!